A logó és az arculat nem csupán vizuális elemek, színek, egyéb design „alapanyagok” gyűjteménye. „Ők” adják meg egy márka személyiségét, hangját és jelenlétét.
Korábbi bejegyzésünkben összegyűjtöttünk néhány olyan hibát, amelyektől a logó rossz és gyakorlati használatra alkalmatlan lehet. Továbbá górcső alá vettünk 15 logótervezési hibát, melyeket jobb elkerülni, ha profi logót szeretnénk alkotni és nem szeretnénk unalmas, elcsépelt logótervekkel előállni.
A legjobb logó is veszíthet erejéből, ha különféle hibák maradnak benne. Csokorba szedtünk egy részletes ellenőrző listát, amely már a munka megkezdése előtt hasznos lehet, hogy minden lényeges kérdést átgondoljunk, minden szempontot figyelembe vegyünk a színektől, színmódoktól kezdve a tipográfiai hierarchiákon át egészen a nyomdai beállításokig. Továbbá projektzárás előtt is érdemes vetni rá egy pillantást, hogy biztosan minden a legmegfelelőbben alakuljon az adott munkával kapcsolatban, profi logót adhassunk ki a kezünkből.
A könnyebb áttekinthetőség és ellenőrizhetőség érdekében kategóriákba soroljuk az egyes szempontokat:
Lássuk is őket! : )
SZÍNEK
# A színek RGB és CMYK színmódban is működőképesek?
A logónak online felületeken és nyomtatott anyagokon is azonos színvilágúnak kell lennie, viszont online platformokon és nyomtatásban is eltérő színmódokkal kerül felhasználásra – míg az online térben (pl. weboldalon, közösségi média oldalakon stb.) RGB színmódban, addig nyomtatásban CMYK színmódban. Tehát célszerű, hogy mindkét színmódban elkészítsük a logót.
# A logó elemei monokróm, vagyis fekete-fehér verzióban is felismerhetők?
Egy logónak monokróm verzióban is jól kell működnie, tehát egy-egy színben és fekete-fehér változatban is jól kell kinéznie. Például bélyegzőn használva, vízjelként alkalmazva, fekete-fehér nyomtatásban is felismerhetőnek kell maradnia.
# A színek kontrasztja világos és sötét háttéren is megfelelő?
Ellenőrizni kell, hogy a logó elemei sötét és világos háttéren elég kontrasztosak-e, vagyis a grafikai elem megfelelően ki tud rajzolódni, a szöveges tartalmak pedig jól olvashatók sötétebb és világosabb színű háttéren egyaránt.
# Nem torzulnak a színek nyomtatás során?
A képernyőn látott színek sok esetben világosabbak vagy élénkebbek, mint a nyomtatás során a papíron megjelenő árnyalatok. Bár a mai profi nyomtatók és nyomdák képesek színhű nyomatokat készíteni, azonban lényeges, hogy minden esetben készítsünk/készíttessünk próbanyomatot az adott munkáról, és ellenőrizzük, hogy a logó színei is rendben vannak-e.
# A kiválasztott arculati színek rendelkeznek pontos hexa-kóddal, RGB és CMYK értékekkel?
A pontos arculati színkódok meghatározásával, feltüntetésével lehet biztosítani, hogy minden felületen (pl. weboldalon) ugyanezekkel az árnyalatokkal tudjunk, vagy éppen további szakemberek (pl. webdesigner) tudjanak dolgozni.
# A márka/vállalkozás színei egységesen jelennek meg minden platformon?
Kulcsfontosságú, hogy a cég/vállalkozás minden egyes felületén, például weboldalon, közösségi média felületeken stb. és nyomtatott anyagokon, mint például névjegyen, szórólapon, plakáton stb. ugyanazokkal a színekkel dolgozzunk, ugyanis ettől lesz következetes az adott márka megjelenése.
# Nem túl sok a szín?
A logóban/arculatban a túl sok szín használata zavaró lehet. Elegendő 2-3 színt kiválasztanunk, hogy a vizuális megjelenés letisztult és profi maradjon.
TIPOGRÁFIA ÉS OLVASHATÓSÁG
# A választott betűtípusok minden méretben könnyen olvashatók?
Fő arculati betűtípusként jól olvasható, de egyedi betűtípust kell választani, és kiegészítő betűtípus(ok)ként is jól olvasható, megfelelő betűszárvastagsággal (sem túl vékony, sem túl vastag) rendelkező betűtípus(oka)t kell beszerezni. Ezekkel szedjük a logó feliratait, a fő arculati betűtípussal a márkanevet, és ha van szlogen, egyéb felirat, akkor azokat pedig a kiegészítő betűtípusokkal. Ezeknek a feliratoknak mindig minden körülmények között jól láthatónak, jól olvashatónak kell lenniük.
# Nem keveredik túl sok betűtípus?
A logókészítés során fő arculati betűtípusként minden esetben egy jól olvasható és egyedi betűtípust kell választani. Kiegészítő betűtípusként is szintén egy könnyen olvasható, megfelelő és akár többféle betűszárvastagsággal (vékonyabb és vastagabb) rendelkező betűtípust kell beszerezni. Ezekkel a fontokkal szedjük a logó feliratait, azaz a fő arculati betűtípussal a márkanevet, a kiegészítő feliratot vagy a szlogent pedig a kiegészítő betűtípussal. Lényeges, hogy a logóban ne használjunk 2-3 féle betűtípusnál többet!
# A kiválasztott betűtípusok illeszkednek a márka és a vállalkozás stílusához?
A betűtípusok kiválasztásakor azt is szem előtt kell tartani, hogy a betűk az információk megjelenítésén túl vizuális-esztétikai élményeket is nyújtanak, valamint érzéseket, hangulatokat tükröznek, képesek befolyásolni, érzelmeket kiváltani, felerősíteni az általuk megjelenített szavak értelmét, jelentését. Tehát a betűtípusoknak is van pszichológiájuk, a modern, klasszikus vagy játékos „formájú” fontkészlet segít kifejezni a márka személyiségét.
# A márkanév (kisebb méretű logóban például egy reklámtollon is) jól olvasható?
A márkanév a logó legfontosabb eleme, ezért elengedhetetlen, hogy az minden méretben, például egy reklámtollon és egy plakáton is jól olvasható legyen.
# Egységesek a betűközök?
Sokszor találkozunk olyan betűtípusokkal, amelyeknek a karakterei eltérő távolságban, hol közelebb, hol pedig távolabb helyezkednek el egymástól. Az eltérő karakterközökkel szedett márkanév nem profi munkára vall, ezért érdemes a karakterközöket azonos méretűre venni, hogy a karakterek azonos távolságban helyezkedjenek el egymástól.
# A betűk nem torzulnak vagy törnek meg kisebb méretben vagy nyomtatásban?
A kiválasztott betűkészletet célszerű kisebb és nagyobb méretben, valamint nyomtatásban is letesztelni, ugyanis egyes betűtípusok a képernyőn „átlagos”, kb. 12-14 pt-os méretben jól olvashatónak tűnhetnek, nyomtatásban azonban a betűszárvastagság már nagyon vékony lehet, ez pedig rontja a szöveg láthatóságát, olvashatóságát.
# A kiválasztott betűtípusok tartalmazzák a magyar ékezetes karaktereket?
Ha a kiválasztott fontot csak a fő márkanévhez szeretnénk használni, ezzel megőrizve annak egyediségét, és a márkanév nem tartalmaz ékezetes betűt, akkor nem probléma, ha a betűtípus nem tartalmazza az ékezetes magyar karaktereket. Azonban ha az egységes összkép kialakítása a cél, és a fő márkanévhez használt fontot szeretnénk egyéb felületeken, például a weboldal, szórólap, plakát címsoraiban is alkalmazni, már fontos szempont, hogy tartalmazza az összes ékezetes magyar karaktert.
# A használt betűtípusok jogtiszta licencekkel rendelkeznek?
Azt pedig már mondani sem kell, hogy mindig ellenőrizni kell a betűtípus felhasználási lehetőségeit, hogy elkerülhessük az esetlegesen felmerülő jogi problémákat.
# A márkanév feliratai megfelelően tagoltak?
Ha összetett márkanévről van szó, mely tagjaira bontható, akkor érdemes két (adott esetben akár három) sorba felvenni ezeket a felirat-részeket, hiszen így egyrészt elkerüljük azt, hogy túl hosszú legyen a felirat a logóban, ezzel megnyújtva a logót, másrészt sokkal izgalmasabb is lesz a logó szöveges része, és ezzel együtt az összlátványa is. Mindezt természetesen a fő egyedi betűtípussal és a kiegészítő betűtípusokkal, valamint további kreatív tipográfiai megoldásokkal (pl. méretezések, szedési módok, betű- és sorközök variálása) kivitelezve, de ügyelve a feliratok egyensúlyára, az egységes, harmonikus összkép megteremtésére.
GRAFIKAI ELEM
# A logó egyedi, megkülönböztethető a versenytársakétól?
A jó logó akkor egyedi és hatásos, ha nem hajaz egy másik logóra, nem keverhető össze a versenytársakéval. Az ötletelés során ajánlott körülnézni a „piacon”, hogy milyen a konkurencia arculata, hogy véletlenül se legyen hasonló részlet a készülő munka és a meglévő arculatban.
# Nem hasonlít más márkák logójára?
Nemcsak az a fontos, hogy a készülő megjelenés ne hasonlítson a konkurenciára, az is mérvadó, hogy más márkák logójával se legyen összetéveszthető, ne hasonlítson, emlékeztessen más brandre. Ez jogi és etikai szempontból egyaránt elengedhetetlen.
# A grafikai elem nem tartalmaz túl sok részletet, ami kisebb méretű felhasználás során elveszne?
Klasszikus aranyszabály, amely a logótervezésre kifejezetten igaz. Gyakori hiba, hogy összetett kompozíciók születnek logóként, illetve annyira részletgazdag a logó, hogy az apró részletek kis méretű logóban nem tudnak kirajzolódni. Az ilyen típusú „logók” a gyakorlatban egyáltalán nem állják meg a helyüket. Témafüggő, de a mai logók csak egy-egy egyszerű elemből építkeznek, letisztultak, minimál stílusúak.
# A design időtálló? Nem az aktuális trendeket követi?
A logó legyen egyszerű, mentes mindenféle extra effekttől, designtól. Nemcsak azért nem ajánlottak ezek, mert már nem trendi az ilyen megjelenésű logó, hanem azért sem célszerű bonyolult, összetett elemeket, különböző hatásokat (bevésés, domborítás, árnyékolás stb.) alkalmazni, mert kis méretben, nyomtatásban és monokróm változatban nem tudnak érvényesülni. Ma az egyszerű, letisztult, minden „sallangtól” mentes logók az igazi „Jolly Jokerek”.
KOMPOZÍCIÓ, ARÁNYOK
# A logó jól felismerhető kis és nagy méretben is?
A logó rendkívül változatos felhasználásra készül, kis méretben, pl. egy reklámtollon, és nagy méretben, azaz pl. egy óriásplakáton is jól láthatónak, jól kivehetőnek, jól felismerhetőnek, mindenféle felületen kitűnő minőségűnek kell lennie. A logótervezés során ezért kerüljük az apró mintákat, a kis méretű feliratokat, az eltörpülő részleteket! A vektoros formátummal pedig azt tudjuk garantálni, hogy minőségromlás nélkül tudjuk nagyítani/kicsinyíteni a logót.
# A logó formája és üzenete illeszkedik a márka karakteréhez (pl. komoly, játékos, minimalista stb.)?
A logó formája szoros összhangban van a márka identitásával, segít kifejezni a hangulatát, valamint a különböző formák esztétikai és vizuális élményt is nyújtanak, különféle érzéseket kelthetnek, érzelmeket válthatnak ki a célközönségből, hatást gyakorolhatnak, üzeneteket közvetítenek.
# A logó arányai harmonikusak?
A márkanév a legfőbb felirat a logóban, ezt ne nyomja el a grafikai elem. Ha szlogen, egyéb kiegészítő felirat is kerül a logóba, akkor is a márkanév legyen az elsődleges, tehát ez emelkedjen ki, ez legyen a hangsúlyosabb, és ehhez képest maradjon háttérben a szlogen, a kiegészítő felirat.
# Készült több verziói is (pl. álló, fekvő tájolású, komplexebb és egyszerűbb verzió), amelyek helyt tudnak állni a különféle platformokon, felhasználási felületeken?
Egy vízszintes tagolású, hosszúkásan elnyúló, vagy éppen egy fekvő elrendezésű, magasan felnyúló logóval mindig nehezebb bánni a gyakorlatban, nehezebb bizonyos, adott méretű helyekre beilleszteni. Ha egy logó egy „képzeletbeli négyzetbe/körbe” foglalható, vagyis vízszintesen és függőlegesen is hasonló, arányos kiterjedésű, akkor a gyakorlati használata során is könnyebb vele boldogulni.
A mai logók rugalmasak, vagyis leegyszerűsített verzióban is jól felismerhetők, beazonosíthatók. Egyes felületeken a teljes logó megjeleníthető (pl. weboldalon), bizonyos esetekben azonban egy egyszerűbb változatra van szükség, valamint az is gyakori, amikor a grafikai elem egyfajta kis ikonként köszön vissza (pl. applikáció ikonjaként).
# A logó nem zsúfolt, van elegendő üres tér az egyes elemek között?
A white space, vagyis a fehér üres terek nemcsak az arculati anyagokban (névjegykártya, szórólap, plakát), hanem a logókban is visszaköszönhetnek. A logókban különleges szerepük van ezeknek az üres, kihasználatlan tereknek, bizonyos esetekben értelmezésükhöz odafigyelésre van szükség, ugyanis egy-egy grafikai elemet is alkothatnak. A white space nem megfelelő használata szintén rossz, például összezsúfolt és/vagy nehezen értelmezhető logókat eredményezhet. Emiatt lényeges, hogy az üres tereket is következetesen alkalmazzuk.
# Nincsenek elcsúszások?
Arra is javasolt vetni egy pillantást, hogy minden elem pontosan illeszkedik-e egymáshoz, nincsenek-e optikai elcsúszások.
TECHNIKAI ELLENŐRZÉS
# A logó minden szükséges formátumban mentésre került?
Korábbi bejegyzésünkben alaposan körbejártuk, hogy milyen fájlokat kell átadni a megrendelőnek logókészítés során, valamint arra is kitértünk, hogy ezeket a formátumokat mikor, hol lehet hasznosítani.
Az arculat legfőbb elemét, a logót minden esetben vektorgrafikus programban (pl. Illustrator) készítjük el, ugyanis egyrészt ebben a programban állnak rendelkezésünkre olyan eszközök, melyekkel könnyen megrajzolhatjuk, elkészíthetjük. Másrészt a vektorgrafikus programban készített logók vektorgrafikusak, vagyis élfinomított vonalakból és görbékből állnak, ezért átméretezés után is megőrzik élességüket.
Nagyon hasznos, ha a egy logó vektorgrafikus formában, például AI, EPS és PDF formátumban is rendelkezésünkre áll, hiszen ezekkel a formátumokkal kall dolgozni, ha a logót különféle méretekben és felületeken (pl. névjegyen, óriásplakáton, munkaruházaton stb.) szeretnénk elhelyezni.
Ezek mellett pedig áttetsző hátterű PNG fájlként is lényeges elmenteni a logót, hiszen weboldalon, valamint közösségi oldalak profilképeként ebben a fájlformátumban tudjuk használni.
JPG formátumban is célszerű menteni, ugyanis ez többek között a logó megtekintésére alkalmas formátum.
És az SVG formátumról se felejtkezzünk meg, mivel a webfejlesztők és a programozók ebben a formátumban tudják használni a logót a webes felületeken.
# A fekete-fehér és a színes verziók külön-külön fájlokként vannak mentve?
Egy arculat akkor igazán tökéletes, ha a logó többféle verzióban is rendelkezésre áll. A színes és a monokróm verziókat ajánlott külön-külön fájlokként menteni, hogy a megrendelő minden esetben azt a verziót használhassa, amelyre az adott felületen éppen szüksége van.
# A fájlok elnevezése logikus és rendszerezett?
Az átgondolt és következetes fájlnevek használatával rengeteg időt spórolhatunk meg magunknak is, például, ha egy adott fájlt kell előkeresnünk, valamint abból a szempontból is fontos, hogy ha az ügyfélnek adjuk át ezeket a fájlokat, hiszen így akkor számukra is egyértelműek lesznek az elnevezések. Törekedjünk az egyértelmű, jól érthető és egységes elnevezések használatára. Ez nemcsak rendszert visz a munkánkba, hanem megkönnyíti a fájlokkal való további munkát is. Emellett pedig célszerű mappákba is rendezni a különféle verziókat.
