Lehet, hogy elsőre száraznak fog tűnni (de annál hasznosabb!) ez a bejegyzés, de időnként ilyen is kell. : ) Szenteljünk egy kis figyelmet a grafikai tervezésnek!
A Designakadémia kurzusai is egytől-egyig grafikai tervezésről szólnak, ezért is tartjuk fontosnak, hogy egy kis időt szenteljük magának a grafikai tervezés fogalmának. Akár szórólapot, akár logót, akár kiadványt tervezünk – grafikai tervezést végzünk.
Sok elmélettel foglalkozunk az egyes kurzusok tananyagaiban is, de belegondoltál már abba, hogy mit is takarhat maga a grafikai tervezés fogalma?
Nem probléma, ha esetleg nem tudod egy mondatban megfogalmazni, ugyanis látni fogod, hogy még a szakemberek sem tudtak egy egységes definíciót adni ennek a „titokzatos”, összetett, sok mindent magában foglaló fogalomnak.
Alice Twemlow: Mire jó a grafikai tervezés? című szakkönyvét vesszük a kezünkbe, és az abban található meghatározások alapján járjuk körbe a grafikai tervezés fogalmát.
A könyv a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg 2008-ban. Remek összefoglaló olvasható róla itt.
A könyv hátoldalán található ismertetők segítségével mi is bemutatjuk röviden a könyv tartalmát:
Háttér
A 21. század tervezőgrafikusainak komoly, ám annál izgalmasabb kihívásokra kell választ adniuk: az új technológiák, a megrendelők és fogyasztók közötti új kommunikációs csatornák vagy a tervezésre, a globális problémákra és a különböző kultúrákra egyre fogékonyabb közönség megszólítása is mind ide sorolható. A szerző a kötet első részében azokat a hatásokat vizsgálja, amelyek napjainkban a tervezők tevékenységét is mind erősebben befolyásolják: fenntarthatóság, etika, technológia, elmélet, továbbá az egyes kultúrákat érő különböző globális hatások.
Anatómia
A kötet második fejezete a grafikai tervezés részterületeit veszi sorra. A hagyományos tevékenységek – tipográfia, felirat-, arculat-, hirdetés- és könyvtervezés – mellett olyan új területekbe is bepillantást nyerhetünk, mint a játék-, szoftver- és interaktív tervezés, vagy a koncertek vizuális atmoszféráját megteremtő VJ-k munkája.
Portfóliók
A tervezőgrafikusok munkájukat a legváltozatosabb körülmények között és módokon végezhetik: dolgozhatnak egyedül vagy egy csapat tagjaként; a tervezés mellett foglalkozhatnak írással, szerkesztéssel, kurátori tevékenységekkel, fotózással, betűtervezéssel, illetve saját vállalkozásaik igazgatásával is. A kötetben számos kortárs tervező munkáival ismerkedhetünk meg a világ minden tájáról.
A könyvben rengeteg grafikai tervezés „fogalmat” találunk, ezekből gyűjtöttük össze azokat, melyek talán sokkal hétköznapibb nyelven, gyakorlatias példákon keresztül világítanak rá a grafikai tervezés mibenlétére.
Csemegézzetek bátran!
Számodra melyik lenne A grafikai tervezés fogalma?
A grafikai tervezés célja, hogy egyértelművé tegye a dolgokat – ezáltal akár életmentő is lehet – emellett pedig ezernyi finom, nüánsznyi jelentésrétegével gazdagabbá teszi mindennapi életünket. A grafikai tervezés életünk minden szegmensében megtalálható. A grafikai tervezés produktumai sokszínűek és mindenhol jelen vannak: a kereszteződésekben elhelyezett stoptáblák és az egyes élelmiszerek összetevőit és tápértékét közlő címkék egyaránt gondos tervezés végtermékei, akárcsak a filmek címét megjelenítő képsorok, melyek utalnak a történet témájára, megteremtik az alaphangulatot, így hozzájárulnak ahhoz, hogy a nézők rögtön a kezdetektől beleélhessék magukat a történetbe.
Meglátásom szerint a grafikai tervezés elsődleges célja, hogy elképzeléseket fejezzen ki. Ha valaki például bioitalokat kínáló bárt szeretne nyitni, egy tervezőgrafikus segítségével könnyedén kialakíthatja annak arculatát, mely megkülönbözteti a körülötte található más boltoktól és vendéglátóipari-egységektől. Ha egy szervezet vagy magánszemély másokkal is meg szeretné osztani csodálatos kertjét, a grafikai tervezés gondoskodik arról, hogy a közemberek értesüljenek erről. Ha egy olyan közügy merül fel, amely az állampolgárok részéről azonnali figyelmet igényel, a grafikai tervezés segítségével állíthatók elő azok a plakátok és ingyenes újságok, amelyeket stratégiai fontosságú csomópontokon helyeznek el, hogy mindenki tudomást szerezzen az adott ügyről. Ez azonban csak három példa a milliónyi felhasználási módból.”
A vizuális kommunikációs során (általában) a már meglévő tartalmat öntjük formába, (néha) hozzáteszünk valamit a meglévő tartalomhoz vagy módosítjuk azt, illetve (alkalmanként) a formát és magát a tartalmat is mi teremtjük meg.
A grafikai tervezés segítséget nyújt az embereknek, hogy tisztában legyenek a különböző irányzatokkal, képesek legyenek döntéseik meghozatalára, megvalósítsák ötleteiket és eligazodjanak a mindennapi életben. Emellett a tervezés mérhetetlen örömöt és elégedettséget vált ki azokban is, akik a tervezői munkát végzik. A grafikai tervezés és a hozzá hasonló tevékenységek a kulturális sokféleség sajátos kifejeződéseinek tekinthetők.
Ha a stoptábla láttán egyből fékezel, bizonyára tudod, mire jó a grafikai tervezés. Ha a 2001. szeptember 11-i események után olthatatlan vágyat éreztél, hogy felvedd az „I love NYC” feliratú pólót, bizonyára tudod, mire jó a grafikai tervezés. – A grafikai tervezés mindenütt jelen van – számos cél szolgálatába állítható. (…) … tervezéskor nem kell választani a forma és a funkció között, hiszen mindkettő egyaránt szolgálhatja. A grafikai tervezés a megértés kontextusát biztosítja.
A grafikai tervezés a tervező számára a felfedezés, a tanulás és a munka soha véget nem érő folyamata, melyen keresztül kommunikálni tud az emberekkel. A társadalom számára a grafikai tervezés azért fontos, mert segítségével az emberek könnyebben megértik a különböző információkat. A tervezésnek célja és szándéka van, és lehetőséget nyújt az egyének közötti kapcsolatteremtésre.
A grafikai tervezés az emberek közötti tartalmas kommunikációt szolgálja, segítségével akár több tíz millió fővel is megoszthatjuk mondanivalónkat, így esetleg még társadalmi folyamatokat is befolyásolhatunk. Úgy értem, a grafikai tervezés az a folyamat, amelynek során a vállalatok és a hirdetők lépten-nyomon a fogyasztók arcába tolják tartalom nélküli üzeneteiket, melyek senkit sem érdekelnek, és amelyekről valójában senki sem akar tudni.
A tervezés egy nyelv, így használhatjuk panaszkodásra, szórakoztatásra, oktatásra, agitálásra, szervezésre, pénzkeresésre, gyászolásra, kritizálásra, illetve termékek támogatására és eladására.
A grafikai tervezés nem művészet. Persze hasonlít a művészethez: hasonló az alkotás folyamata, egyesek művészi alkotásként értékelik, illetve vannak, akik ugyanúgy kirakják a falra, mint egy festményt… Mindazontál a grafikai tervezés mégsem tekinthető művészetnek. Ha annak tekintenénk, az olyan lenne, mintha azt mondanánk, az orvos és a fogorvos tulajdonképpen ugyanaz a személy, holott tudjuk, hogy ez nem igaz.
A tervezőgrafika nem a múzsa ihlette személyes kinyilatkoztatások területe, és nem a művészekkel, műkritikusokkal, múzeumokkal vagy kurátorokkal folytatott párbeszédé. A grafikai tervezés feladata, hogy a tervező és a megrendelő együttműködésével reklám- és promóciós anyagokat hozzon létre. Az, amit a tervezőgrafikus kiad a keze közül, a marketingpropaganda részét képezi, mondhatni a kereskedőkultúra népművészeti alkotása; egy gyakorlatias állásfoglalás, amely egy terméket, politikai jelöltet vagy eseményt akar „eladni”. De mégis minek tekinthető az eredmény azután, hogy a cél megszűnik – a termék gyártását befejezték, a jelöltet rég elfelejtették, az esemény pedig lezajlott? Művészetnek biztosan nem; leginkább egy idejétmúlt hirdetésnek, kulturális terméknek mondanám. A tervezőgrafikusok nem műalkotásokat, hanem kulturális alkotásokat állítanak elő.
A kulturális alkotás a kommunikáció egy formája, és az emberiség által használt egyik legősibb nyelv maga a grafikai tervezés. Alapjaiban véve maga az írott szó is grafikai alkotás – a betűk girbe-gurba jelek, amelyek összekapcsolódva új értelmet nyernek. A legrégebbi barlangrajzok sem művészeti alkotások vagy ihletett díszítőelemek, hanem konkrét céllal létrehozott varázserejű képek. Funkcionális mivoltukat mi sem jelzi jobban, hogy amint a mágikus vadászszertartás lezajlott, a képektől egyszerűen megszabadultak, mint a mai ember egy üres sörösdoboztól. A régi képekre újakat festettek, melyek már a következő vadászat sikerét voltak hivatva elősegíteni. A képzőművészet ágai a grafikai tervezésből alakultak ki, nem pedig fordítva.
A grafikai tervezés feladata egy olyan üzenet vizuális megvalósítása, amely általában nem a tervező saját fejéből pattant ki. A tervezőgrafikusokat általában olyan ügyfelek látják el megbízásokkal, akik kommunikálni akarnak másokkal – és ennek a kommunikációnak fontos eszköze a grafikai tervezés. A tervezőnek jól meg kell gondolnia, mely üzenetek továbbítását vállalja, hiszen tevékenysége révén az adott üzenet igen messzire eljuthat és a jelentése is módosulhat. A grafikai tervezés fontos szerepet játszik az üzenetek értelmezésében is. Egyértelműbbé vagy hangsúlyosabbá teheti, kidomboríthatja a különböző értelmezési lehetőségek valamelyikét. Lenyűgözheti és szórakoztathatja az embereket. Még a legegyszerűbb tárgyak használatát is élvezetesebbé teheti. A grafikai tervezés megszépítheti a munkát és az egész világot. A legjobb az egészben, hogy a tervezés eredménye nem csupán kevesek kiváltsága, hiszen az alkotásokat mindenki láthatja és használhatja.
A grafikai tervezés célja, hogy az embereket cselekvésre késztesse vagy információval lássa el. Ha e célnak az is részét képezi, hogy együttműködő társadalmi környezet jöjjön létre, annál jobb.
És egy kis ráadás : )
Hogy fizetni tudjam a számláimat.
Egy kis lóvét keresni.
Illusztrációk forrása: Pinterest