Csokorba szedtük azokat a hibákat, amelyektől a vállalkozás legfontosabb arculati eleme, a logó rossz, gyakorlati használatra alkalmatlan lehet.
A vállalkozások életében a logó az arculat kulcseleme, alapvető márkaazonosító elem, amely segítségével a célközönség első ránézésre be tudja azonosítani a vállalkozást, azonnal egyértelművé válik számára, hogy a cég/vállalkozás/szakember milyen termékeket/szolgáltatásokat kínál számára.
A logó képviseli a márkát/céget, megkülönbözteti másoktól, egyedivé, felismerhetővé és beazonosíthatóvá teszi. Ugyanakkor a logó közvetíti mindazt a mögöttes tartalmat (értékek, érzések, hangulat), melyet a brand prezentálni szeretne a külvilág felé. Továbbá a logó látványa feleleveníti a fogyasztók adott márkával, céggel kapcsolatos személyes élményeit, benyomásait. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy minden esetben profi logókat adjunk ki a kezeink közül!
Korábbi bejegyzésünkben egyfajta csekklistaként sorra vettük azt a 15 gyakori logótervezési hibát, melyeket mindenképpen el kell kerülni, ha logót tervezünk.
Nézzük azokat a hibákat, melyek miatt rossz lehet egy logó! : )
Nem megfelelő színek használata
A logótervezés során elengedhetetlen, hogy a logóban az adott márka, vállalkozás arculati színei köszönjenek vissza. A színválasztás során arra is ügyelni kell, hogy ezek a színek ne legyenek túl rikítóak, szemet bántóak, valamint egyszerű sötét és világos színű háttéren, vagy akár egy fotón, közösségi média kreatívon vízjelként alkalmazva is jól látható legyen.
Színesben jól mutat, de monokróm verzióban már nem minden elem tud kirajzolódni
A logónak monokróm verzióban, tehát egy-egy színben és fekete-fehér változatban is megfelelően kell működnie, minden építőelemének ki kell tudnia rajzolódnia. Továbbá a logónak bélyegzőn használva, vízjelként alkalmazva, fekete-fehér nyomtatásban is felismerhetőnek kell maradnia.
Többek között éppen ezért kezdjük fekete-fehérben a logó megtervezését. : )
Nem megfelelő betűtípus(ok) használata
Az adott arculathoz mindig tudatosan, tervezetten kell kiválasztani az arculati betűtípusokat. A betűtípusoknak is van pszichológiájuk, nem szabad félvállról venni a kiválasztásukat.
A komoly témákhoz választható elegáns vonalvezetésű, klasszikus talpas font vagy modern talpatlan, attól függően, hogy az adott téma mit kíván meg.
Ha például egy idősebb ügyvédnek tervezünk arculatot, akkor a klasszikus talpas betűtípus remek választás lehet, ellenben egy fiatalabb pénzügyi tanácsadó számára már inkább egy modern talpatlan betűtípus lehet a helytálló. A könnyed, csajos, kreatív témákhoz szép, karcsú vonalvezetésű betűtípust is használhatunk, gyermekes témákhoz pedig akár kézírásjellegű, valamint modern talpatlan font is megfelelő lehet.
Emellett érdemes kitérni a ma már elcsépelt betűtípusokra is (pl. Comic Sans, Lobster stb.) – ezeket kerüljük! Alapvető, hogy az arculattervezés során minden esetben egyedi, az adott témához kapcsolódó betűtípust válasszunk.
Sok betűtípus használata
A logókészítés során fő arculati betűtípusként minden esetben egy jól olvasható, egyedi betűtípust kell választani, valamint kiegészítő betűtípusként is szintén egy könnyen olvasható, megfelelő és akár többféle betűszárvastagsággal (sem túl vékony, sem túl vastag) rendelkező betűtípust kell beszerezni. Ezekkel a fontokkal szedjük a logó feliratait, azaz a fő arculati betűtípussal a márkanevet, a kiegészítő feliratot vagy a szlogent pedig a kiegészítő betűtípussal. Alapszabály, hogy a logóban ne használjunk 2-3 féle betűtípusnál többet!
Eltérő méretű betűközökkel rendelkeznek a feliratok
Számtalan esetben találkozhatunk olyan betűtípusokkal, melyeket alkalmazva az egyes karakterek hol közelebb, hol pedig távolabb helyezkednek el egymástól. A logóban szereplő márkanév eltérő betűközzel rendelkező feliratai sem profi munkáról árulkodnak. Éppen ezért célszerű a karakterközöket egységes méretűre venni, hogy a karakterek azonos távolságban helyezkedjenek el.
Hiányoznak a megfelelő tagolások
Ha egy összetett márkanevet kell megjeleníteni a logóban, és ennek a márkanévnek a feliratai tagokra, sorokra bonthatók, akkor érdemes két-három sorban elhelyezni ezeket a felirat-részeket, ugyanis ezzel elkerülhetjük, hogy túl hosszú legyen a felirat a logóban, ezzel túlzottan megnyújtva azt, valamint ezáltal sokkal izgalmasabb is lesz a logó szöveges része, valamint annak összképe. Mindebben nagy segítségünkre lehet a fő arculati betűtípus, valamint a kiegészítő betűtípus(ok) tudatos használata és a különféle tipográfiai megoldások (méretezések, szedésmódok, betű- és sorközök váltakozása).
A grafikai elem egy fotó/fotóból kivágott részlet
A logót és annak grafikai elemét minden esetben mi magunk tervezzük meg, rajzoljuk meg, készítjük el az Illustrator (vagy egyéb) vektorgrafikus programban. Ennek oka, hogy egy fotó, annak egy részlete nem vektoros, nem tud megfelelően működni egy logóban, nem rajzolt/grafikus elem, továbbá nem egyedi, nem az adott márkát/vállalkozást tükrözi, nem arra “szabott”.
Nem vektorgrafikus
A logót az Illustrator (vagy egyéb) vektorgrafikus programban kell elkészíteni, ugyanis ebben a programban állnak rendelkezésünkre olyan eszközök, melyekkel könnyedén megrajzolhatjuk, szerkeszthetjük a munkánkat, valamint alapkövetelmény, hogy vektoros logókat tervezhetünk.
A vektorgrafikus logók (vagy egyéb illusztrációk, grafikák) megőrzik élességüket, ha felnagyítjuk, lekicsinyítjük, átszerkesztjük őket, tehát a minőségük nem romlik.
Túlságosan részletes
A logó rendkívül változatos felhasználásra készül. Nagyon gyakori hiba, hogy túlságosan összetett, részletgazdag logók készülnek, és ezek az apró elemek kisebb méretű logóban (pl. egy reklámtollon, a vállalkozás weboldalát böngészőben megnyitva kis faviconként, ikonként, egyfajta emblémaként) nem tudnak megfelelően kirajzolódni, nem láthatók, rossz minőségűek, tehát a gyakorlatban nem állják meg a helyüket. Kulcsfontosságú, hogy egy logó és annak összes eleme akár hatalmas méretben, egy óriásplakáton, de egy reklámtollon is teljes egészében ki tudjon rajzolódni, jól látható, tökéletes minőségű legyen. Tehát a logótervezés során kerüljük az apró mintákat, a kis méretű feliratokat, valamint az eltörpülő részleteket.
Feltűnően egyszerű
Ahogyan az előzőekben írtuk, a logó ne legyen túl részletes, ne álljon részletgazdag elemekből, azonban ne is legyen annyira “egyszerű“. Tehát például a grafikai eleme ne két vékony, alig látható vonalból álljon, hanem legyen megfelelően kidolgozva.
Nem mutatja be, hogy mivel foglalkozik az adott márka
A logót megpillantva egyértelműnek kell lennie a szemlélők számára, hogy mivel foglalkozik az adott márka/cég/vállalkozás, azonban lényeges, hogy egyediséget, fantáziát vigyünk a legfőbb arculati elem megjelenésébe.
Ilyen például az egyik legismertebb cipő-ruhamárka, a Nike. A kis „pipa” első körben nem árulja el, hogy mit kínálnak a célközönség számára, azonban a világ összes pontján ismerik, tudják, hogy mivel foglalkozik a cég/vállalkozás, mert a logó látványa feleleveníti a fogyasztók adott márkával, céggel kapcsolatos korábbi élményeit. Ez az ún. brand insight, amely a márka mögötti eszmeiségre, értékrendre utal, arra, hogy az emberek számára valójában mit jelképez a márka (legalábbis mit szeretne jelképezni).
Tehát a logó grafikai eleme(i) legyenek egyértelműek, megfelelően kapcsolódjanak a vállalkozáshoz, márkához, ellenben mégse legyenek „tipikusak”, viszont fejtörést se okozzanak.
Túlzsúfolt
Sok márka foglalkozik különböző területekkel (pl. számtalan különböző terméket/szolgáltatást kínál a célközönsége számára), azonban ezeket a területeket nem kell mindenáron megjeleníteni a logóban. Ehelyett egy egyszerűbb, nagyjából az összes témát lefedő, könnyen értelmezhető logóban érdemes gondolkodni, ugyanis az ellenkezőjével csak egy túlzsúfolt, számtalan eltérő elemből álló, nehezen értelmezhető végeredményt kapnánk.
Követi az aktuális trendeket
Egy jó logót nem az aktuális irányzatok határoznak meg, befolyásolnak. A logó inkább hagyományos és időtálló, mintsem trendi. A logódesign trendek területén is évről évre jönnek-mennek a trendek, nem attól lesz jó egy logó, ha minden évben a jelenlegi irányzatokat követi.
Effektekkel ellátott
A különféle effektekkel, hatásokkal (pl. bevésés, domborítás, árnyékolás stb.) ellátott logók kisebb méretben történő felhasználása során, nyomtatásban, valamint monokróm verzióban nem tudnak megfelelően érvényesülni, kirajzolódni. Éppen ezért a logó legyen egyszerű, mentes mindenféle effekttől, designtól.
Eltérő stílusú elemek használata
Az egységes összkép érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy a logót alkotó elemek (grafikai elem(ek), szöveges tartal(mak)) mind-mind azonos stílusúak legyenek. Például ha egy modern, nőies, csajos témához készítünk egy letisztult, nőies grafikai elemet, ne egy régies stílusú, komoly, talpas betűtípust válasszunk a márkanév felirataihoz.
Nem megfelelő hierarchia és arányok
A márkanév jelentős felirat a logóban, ezt semmiképpen ne nyomja el a grafikai elem. Abban az esetben, ha kiegészítő felirat, szlogen is kerül a logóba, szintén a márkanév legyen az elsődleges, ez az elem emelkedjen ki, ez legyen a leghangsúlyosabb, a többi elem ehhez képest pedig maradjon a „háttérben”.
Célszerű hasonló magasságú és szélességű elemekkel dolgozni a logóban. Tehát a márkanév akár szélességben és/vagy magasságban is a grafikai elemhez igazítható. A legfontosabb, hogy egyik elem se menjen a másik rovására, a márkanév mindig minden körülmények között jól olvasható legyen, a grafikai elem pedig megfelelően ki tudjon rajzolódni.
Túl hosszú, túl magas
Lényeges, hogy a logók megfelelő tagolásúak, elrendezésűek legyenek. Például egy vízszintes tagolású, hosszúkás vagy éppen függőleges tájolású logóval mindig nehezebb bánni a gyakorlatban, nehezebb bizonyos, adott méretű helyekre beilleszteni.
Abban az esetben, ha a logó minden eleme egy „képzeletbeli” körbe/négyzetbe foglalható, vagyis vízszintesen és függőlegesen is hasonló méretű, arányos kiterjedésű, akkor a gyakorlatban is könnyebb vele bánni.
Nem rugalmas
A mai logók egyszerűek, letisztultak, mentesek mindenféle effekttől, valamint rugalmasak, azaz a leegyszerűsített logók is jól felismerhetők, beazonosíthatók. Bizonyos felületeken a teljes logó megjelenhet (grafikai elem, márkanév, kiegészítő felirat, szlogen). Sok esetben azonban egy egyszerűbb, letisztultabb változatra van szükség, így csak a grafikai elem, márkanév, kiegészítő felirat köszön vissza benne. Vannak olyan alkalmak, amikor már csak a két meghatározó elem – a grafikai elem és a márkanév – kap helyet a logóban. Adott helyzetekben pedig már csak a grafikai elem, egyfajta kis ikonként köszön vissza például egy applikáció ikonjaként.
White space helytelen használata
A white space, vagyis a fehér üres terek nemcsak az arculati anyagokban (névjegykártya, szórólap, plakát), hanem a logókban is visszaköszönhetnek.
A logókban különleges szerepük van ezeknek az üres, kihasználatlan tereknek, bizonyos esetekben értelmezésükhöz odafigyelésre van szükség, ugyanis egy-egy grafikai elemet is alkothatnak. A white space nem megfelelő használata szintén rossz logókat (pl. összezsúfolt, nehezen értelmezhető) eredményezhet. Emiatt lényeges, hogy az üres tereket is következetesen alkalmazzuk.