Bejegyzésünkben olyan betűkezelési, tipográfiai alapszabályokra szeretnénk felhívni a figyelmeteket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy szöveges tartalmaink JÓL olvashatóak legyenek.
Számos grafikai munka alapját a színek és egyéb vizuális alapanyagok mellett a szöveges tartalmak jelentik – címsorok, feliratok, idézetek, törzsszövegek… Hallgatóink is jól tudják, hogy a dizájn soha nem mehet a szöveges tartalmak láthatóságának, olvashatóságának a rovására. Az első betűtől az utolsó sorig gondosan kell bánni az adott munka szöveges tartalmaival.
A szöveges tartalmak megformálásával, a szöveg és a kép együttes elrendezésének megtervezésével és kialakításával a tipográfia „tudománya” foglalkozik. Számos tipográfiai eszköz áll a rendelkezésünkre, hogy felkeltsük a figyelmet, navigáljuk az olvasót, kiemeljük a lényegi mondanivalót, tagoljuk az egyes részeket, olvasóbaráttá tegyük a szöveget. Ilyen eszközök: betűk, betűtípusok, szedések, írásjelek, számok, különleges karakterek, sorok, fotók, illusztrációk, vonalak, egyéb díszítő elemek.
Ne feledjük, hogy a tipográfia nem önmagáért való: az adott munka (legyen ez egy névjegy, egy szórólap, idézetet megjelenítő design poster) funkcióját kell, hogy segítse. Mit ér egy hajszálvékony betűkkel szedett, kis helyre benyomorított hirdetés, milyen benyomást kelt egy szivárványszínes betűkkel nyomott névjegy, hogyan lehet elolvasni egy magazin olvashatatlan, egymással össze sem illő fontokkal szedett oldalát?
Bejegyzésünkben 10 olyan tipográfiai „trükköt”gyűjtöttünk össze, melyek jelentősen segítenek abban, hogy felirataink, hosszabb-rövidebb szöveges tartalmaink mindig minden körülmények között jól láthatóak, jól olvashatóak legyenek – legyen szó szórólapról, logóról, kiadványról.
# megfelelő betűválasztás és fontpárosítás
Alapvető, hogy adott munkának, adott témának megfelelő fontot választunk, az olvashatóság pedig minden esetben alapvető követelmény. : )
Hogyan válasszunk betűtípust az arculathoz?
Ezeket a betűtípusokat kerüld!
Ha több, többféle fonttal is dolgozunk az adott munkában, akkor a harmonikus betűpárosítások, az egymáshoz jól passzoló, egymást jól kiegészítő betűtípusok elengedhetetlenek.
Betűkeverés – egy kis segítséggel
# ideális betűméret
Nyomtatásra szánt munkák, online felületeken ez eltérő lehet, tehát az ideális betűméret kiválasztásánál azt is figyelembe kell venni, hogy online vagy offline munkát készítünk. A képernyőn rögtön le tudjuk ellenőrizni, hogy megfelelőek-e a betűméretek, nyomtatott anyag esetén a próbanyomat mindenképpen hasznos. Olvashatóság szempontjából mindenképpen alapvető fontosságú az ideális betűméret kiválasztása.
# betűk közötti távolság
Betűtípustól is függ a karakterek közötti távolság, de akár mi magunk is szabályozhatjuk a betűk közötti távolságot. Vannak betűtípusok, melyek karakterei nagyon sűrűn szedettek, a sűrű szedés jelentősen nehezíti az olvashatóságot, tehát ilyen esetben érdemes növelni a karakterek közötti távolságot. A betűköz növelését akár az adott felirat kiemelésére is használhatjuk – a ritkán szedett feliratok magukra vonzzák a figyelmet, hiszen nem „szabályosan”, a megszokott módon vannak szedve.
A kisméretű betűket is nehezebb olvasni, főleg, ha sok ilyen betűből álló sorból épül fel a szöveg. A hosszú, tömény szöveget nagyon fárasztó olvasni. Ügyeljünk tehát arra, hogy megfelelő méretű betűket alkalmazzunk, ha hosszú szöveges tartalmakra van szükségünk. Ha korlátozott a helyünk, és ezért kénytelenek vagyunk kisméretű betűkkel dolgozni, akkor hagyjunk elegendő távolságot a kisméretű betűkkel szedett sorok között – ezzel is elősegítjük a szöveg olvashatóságát.
# sorok közötti távolság
A szöveg olvashatóságát jelentősen befolyásolja nemcsak a betűk, hanem a sorok közötti távolság is. Optikailag sem szép látvány az összecsúszott, össze-összeérő karakterek, az egymásba csúszó sorokat pedig végképp nehéz olvasni. Kevés szöveges tartalomban lehet akár dupla sorközt is hagyni, hosszabb szövegek esetén a betűmérethez képest nagyobb sorközt állítsunk be. Pl. 12 pt-os betűméret esetén a 14 pt-os sortávolság már ideális ahhoz, hogy biztosítsuk a szöveg olvashatóságát.
# soregyenre ültetés
A kiadványszerkesztésből ismert fogalom: a szöveges tartalmat alkotó sorokat egyenes vonalakra illesztjük. A soregyenre ültetés egyrészt esztétikai kritérium, a szöveges tartalom egységességét, szabályosságát biztosítja, ez egyben a szöveg jól olvashatóságát segíti elő, másrészt kiadványok esetében a lap két oldalára nyomott szöveg átütésének zavaró hatását is minimalizálja (az oldalakra nyomott szövegsorok betűvonalainak tökéletesen kell fedniük egymást).
A soregyenre ültetés nemcsak kiadványokban, hanem minden olyan grafikai munkában fontos, mely szöveges tartalmakat tartalmaz. Nyilván témafüggő is (gyerekzsúr meghívója vs. konferencia meghívója), de alapvetően sem torzítjuk, forgatjuk a feliratokat, hanem mindig képzeletbeli egyenesek mentén rendezzük el őket.
# sorok hossza
És ha már a soroknál tartottunk: míg a túl hosszú sorok olvasása kimerítő lehet, addig a túl rövid sorok zavaróak lehetnek. Érdemes tehát az ideális sorhosszúságot belőni, ezzel is garantáljuk a szöveg kellemes olvashatóságát. Optimális sorhosszúság: egy sor 45 és 75 karakter közötti, az ideális hosszúság 66 karakter (szóközökkel együtt).
# igazítások
A szöveg igazítása mindig nehéz kérdés. Általában az adott munkától függ, hogy milyen irányba is igazítjuk a szövegeket. Egy biztos: balra igazított szöveggel nem nyúlunk mellé, hivatalos dokumentumok (pl. tanulmány, szakdolgozat, hivatalos levél, magazin) esetében a sorkizárt rendezés az irányadó, míg egy plakáton megengedettek pl. a jobbra igazított sorok is, a középre igazított szövegek a legtöbb esetben kerülendők.
Még egy biztos: a sorkizárt szöveget mindig nehezebb, fárasztóbb olvasni, ugyanis általa mindig egyenetlen térközök és szabálytalan részek rajzolódnak ki a szövegben – ez szemünk, agyunk számára kaotikusnak is tűnhet, és ezáltal nehezebbnek, fárasztóbbnak érezzük a szöveg olvasását.
A balra, jobbra, illetve középre igazított szöveg esetében sokkal biztosabb, hogy nem nehéz, fárasztó az olvasása.
# effektek, torzítások
A ma már igencsak retro effekteket (pl. 3D hatás, bevésés-domborítás) kerüljük, hiszen ezekkel bizony egyedivé nem tesszük a betűket, feliratokat, a profi, igényes munkának lőttek, arról nem is beszélve, hogy az extrákkal felvértezett szöveges tartalmak olvashatósága sem garantált.
A torzítások, mint például összenyomás, széthúzás, ívelés (függőlegesen/vízszintesen), döntés, ferdítés, domborítás, hullám, csavarás szóba sem jöhetnek profi munkán. Sem dizájn, sem olvashatóság szempontjából nem előnyös megoldások. 🙂
# összecsúszások
Bizonyos karakterek összecsúsznak – gyakori eset, amikor külföldi betűkészletet alkalmazunk magyar karakterekhez (Sz, tt) – ilyen „párosok” nincsenek a külföldi készletben, ezért könnyen megeshetnek, hogy ezek a karakterek nem tudnak megfelelően egymáshoz igazodni, és ez megint csak az olvashatóság rovására megy. De mindenféle összecsúszás kerülendő! 🙂
# hierarchia
A szöveges tartalmak közötti hierarchia is segít az olvashatóságban, hiszen a szöveg egyes részei között felállított vizuális hierarchia segíti az olvasó figyelmének terelését, könnyedén ki tud igazodni az egyes részek között.
A címsor általában kiemelt és nagybetűs, akár egyedi betűtípussal szedett, melyek azt jelzik az olvasó számára, hogy ez az első és legfontosabb elem, az alfejezet címsora már kisebb és akár dőlten szedett is lehet, végül következik a törzsszöveg, amely a legkisebb, tökéletesen olvasható kisbetűvel szedett.
Végezetül jöjjön még néhány – nemcsak olvashatóság szempontjából – megkérdőjelezhető tipográfiai munka:
Illusztrációk forrása:
internetről gyűjtött illusztrációk, melyek a mindenkori jogtulajdonos tulajdonát képezik, kizárólag a szemléltetés célját szolgálják