14 +1 alapelem, amit ne hagyj ki a grafikai tervezés során!

Legyen szó bármilyen grafikai kompozícióról, design alkotásról, mindegyik részekből épül fel, a „puzzledarabok” alkotják a kerek egészt. Példákkal is illusztrálva mutatjuk, hogy melyek azok az alapelemek, melyekről ne felejtkezz el, ha kreatív alkotásba kezdesz, de ezek bizony nemcsak ilyen esetben, hanem pl. közösségi média posztokban, weboldalon, blogbejegyzésekben is jól jöhetne – ha online is jelen vagy. 🙂

 

színek

A színek szavak nélküli üzenetek,  jelentésekkel bírnak, érzéseket, érzelmeket, hangulatokat közvetítenek, éppen ezért nem mindegy, hogy egy adott márka, vállalkozás arculatához milyen szín(eke)t választunk. A színek képesek a fogyasztókból érzelmeket kiváltani, befolyásolni őket döntéseikben, hatással lenni rájuk. Azonban az arculat mellett egyéb munkáinkban (pl. szórólap, kiadvány tervezés) is fontos szerepet töltenek be a színek, ezek elkészítésébe sem kezdhetnénk bele az alkalmazandó színek kiválasztása nélkül. A szöveges vagy vizuális (illusztrációk, fotók) tartalmat a színek keltik életre, adnak hozzá plusz értéket, jelentést.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

betűk

A betűtípusok az információk megjelenítésén túl vizuális-esztétikai élményeket is nyújtanak, valamint érzéseket, hangulatokat tükröznek, képesek befolyásolni, érzelmeket kiváltani, felerősíteni az általuk megjelenített szavak értelmét, jelentését. Egyszóval: a betűtípusoknak is van pszichológiájuk. 🙂 A fontoknak a márka, vállalkozás arculatában is fontos szerep jut, hiszen a színek mellett a jellegzetes betűtípusok is képesek a célcsoport előtt felismertetni az adott brandet, prezentálni az általa képviselt mögöttes tartalmakat. Az arculati elemek, reklámanyagok pedig nem is létezhetnének betűk, szöveges tartalmak nélkül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

fotók

A fotók szintén fontos alapanyagok design munkáinkhoz. Ezek segítenek szemléltetni, prezentálni, megjeleníteni az adott témát, tartalmat, megerősíteni a szöveges részek mondanivalóját, továbbá stílusossá, dizájnossá tenni munkáinkat. Azonban nem mindegy, hogy ezek a vizuális megjelenítések, ábrázolások csak „töltelékként”, dekorációként szolgálnak vagy informatív célt is betöltenek. A fő cél az lenne, hogy ne csak díszítésként álljanak helyt az adott munkán, legyen az egy szórólap vagy egy weboldal, hanem ezzel együtt képesek legyenek megragadni a szemlélő figyelmét, üzenetet közvetíteni, hatást gyakorolni, érzelmeket kiváltani, motiválni döntések meghozatalát. „Egy kép többet mond ezer szónál” – ahogy a mondás is tartja. 🙂

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

grafikai elemek, illusztrációk

Ezekről szintén mindaz elmondható, mely a fotókról is. 🙂

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

alakzatok, szabályos geometriai formák, szabálytalan formák

Remek kiegészítők, látványos design elemek és az esztétikai funkción túl a tartalmak áttekinthetőségében és értelmezésében is segítségre vannak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ikonok

Ma már szinte mindenki számára ismertek és értelmezhetők a különféle ikonok. Igazán beszédesek, így sok esetben szöveges tartalmak helyettesítésére is alkalmasak. Információk megerősítéseként, felsorolásjelekként is helyt tudnak állni.

Ezeken a példákon szó szerint az ikonok válnak design elemmé. 🙂 Így is lehet!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

minták, mintázatok

A fotókon, grafikai elemeken túl a minták, mintázatok képesek valóban stílusossá, dizájnossá tenni munkáinkat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

textúrák

A textúrák szintén a stílus, a hangulat erősítéséhez járulnak hozzá, és sok esetben izgalmas effekteket, hatásokat (pl. 3D) tudunk a segítségükkel kialakítani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

white space (negatív üres tér)

A whitespace nyomatlan fehér felület, üres terület, amely nem tartalmaz sem szöveget, sem grafikát, tervezett fehér foltnak is nevezik. Ezek a területek az adott munkán belül (pl. logó, csomagolás, kiadvány, weboldal) lehetnek például a margók, a belső térközök, a képek, objektumok körüli és közötti területek, „árkok”. Szükség van rá, hogy “lélegezni” tudjon az adott munka.

A whitespace-ről bővebben itt írtunk: Whitespace – használjuk tudatosan!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ismétlés

A grafikai tervezés egyik fő alapszabálya. Az ismétlés lényege abban rejlik, hogy a munkánkban bizonyos elemek időnként, oldalról-oldalra, szakaszról-szakaszra visszaköszönnek. Elrendezések,
színek, formák, grafikák, betűtípusok, betűméretek, szedéstípusok, vonalak, vonalvastagságok… – ezek ismételtetésével tudjuk leghatékonyabban megteremteni az adott kompozíció egységes designját, megjelenését.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

kiemelések

Az adott kompozícióban lehetnek fontos és kevésbé fontos részek. Ezek között vizuális hierarchiát állíthatunk fel,
azaz a fontosabb részeket nagyítással, erősítésekkel, kontrasztokkal kiemelhetjük, a kevésbé fontosakat például kisebb méretben, halványításokkal, másfajta effektekkel készíthetjük el. A hierarchia főként a figyelem terelésében segít, hiszen a vizuálisan kiemelt információk kerülnek a szemlélő figyelmének középpontjába.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

kontrasztok

A kiemeléshez szorosan kapcsolódik a kontraszt is, mellyel kiemelhetünk és ezzel együtt „elrejthetünk” vele bizonyos elemeket. Gyakori a méretek és a színek ellentétéből születő kontraszt, vagy éppen a merészebb és a visszafogottabb betűtípusok ütköztetése. A kontrasztokkal a figyelem középpontjába, a „reflektorfénybe” helyezhetünk egy-egy vizuális elemet, fontos információt, és hozzájuk képest a többi elemet, a részleteket ezzel párhuzamosan a háttérbe szoríthatjuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

fókuszpont

Vannak bizonyos munkák (pl. plakát, magazin címlap), ahol egy lényegi pontra, a fókuszpontra kell helyeznünk a hangsúlyt. Ez az a központi rész, amelybe a legfontosabb mondanivalónkat helyezzük, ez az, aminek meg kell ragadnia a szemlélő figyelmét, amellyel konkrét üzenetet akarunk közvetíteni, vagy éppen érzéseket, érzelmeket, hangulatokat szeretnénk átadni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egyensúly/aszimmetria

A kompozíciót alkotó elemek között egyensúlyt kell teremtenünk, melyet legegyszerűbben a szimmetria vagy
az aszimmetria elvének érvényesítésével érhetünk el. Követhetjük a szimmetria elvét, amikor is az elemek a függőleges és a vízszintes tengely mentén egymáshoz képest arányosan, szabályosan, egymással egyensúlyban, „egymást tükrözve” helyezkednek el. Követhetjük az aszimmetria elvét is, amikor az elemek a függőleges és vízszintes tengelyhez, valamint egymáshoz képest is eltolva helyezkednek el a kompozícióban. Ha az aszimmetria elvét alkalmazzuk, akkor nagyon fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az egymástól igen eltérő elemek között is!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

+ harmónia, egység

Nem kérdés, hogy a „puzzledarabok” akkor tudnak kerek egészt alkotni, ha maguk is harmóniában, egységben vannak egymással, és így együttesen alkotják a kerek egészt.

 

 

Illusztrációk forrása: Pinterest

 

 

Dátum: 2019. 09. 02.  //  Kategóriák: digitális grafika, kiadványszerkesztés  //  Címkék: ,

Hozzászólások

Összesen 0 hozzászólás

Szólj hozzá te is