Ezt az 5 +1 dolgot ne tedd a logó fájljával!

Ezúttal olyan tudnivalókat szedtünk csokorba, melyek főként a logótervezés utolsó állomásán aktuálisak, szintén csekklistaként szolgálhatnak, avagy mire figyelj mielőtt átanád a megrendelődnek a megtervezett logót, annak fájlját, fájljait.

Korábbi bejegyzéseinkben már részletesen írtunk a logó szerepéről, a logótervezéssel kapcsolatos legfőbb szabályokról, tanácsokról, a profi logó ismérveiről, az aktuális logódesign trendekről, valamint külön is összegyűjtöttük a leggyakoribb logótervezési hibákat.

 

Most kifejezetten azokat a tudnivalókat és egyben lehetséges hibákat, hibaforrásokat nézzük át, melyekre a logótervezés utolsó fázisában kell kellő figyelmet fordítanunk.

 

#nem a megfelelő formátumokban adod át a logót a megrendelőnek

Már azzal plusz köröket spórolsz meg, ha rögtön többféle formátumban is lemented a logót, hiszen a megrendelőnek is általában többféle formában van rá szüksége attól függően, hogy hol és hogyan szeretné felhasználni a logót. Persze az ügyfelek általában tényleg csak egy képként kérik, hiszen ők nem tudnak mit kezdeni egy AI, egy EPS vagy éppen egy PDF formátummal. Igen ám, de ha majd át kell adni a logót például a webdesignernek, a programozónak, a grafikusnak, az autómatricázónak, a varrónőnek, a csomagológyárnak, stb, akkor nagy szükség lesz ezekre a logófájlokra.

Milyen formátumokban add át a logófájlt a megrendelőnek?: AI, EPS, PDF – vektoros fájlok, szerkeszthetők is; PNG – például weboldalra áttetsző hátterű PNG fájlként töltjük fel a logót, de jól jön különböző közösségi platformok profiljához, logóként; JPG – a logó megtekintésére alkalmas formátum.

 

#nem megfelelő színekben és színmódokban adod át a logót a megrendelőnek

Alapszabály, hogy a logót fekete-fehér verzióban is elkészítjük (!a tervezés során is először ez a verzió születik meg, majd ez kerül kiszínezésre, illetve ha vannak tervben, akkor a színátmenetek és a különböző effektek is ekkor kerülnek rá), nem csak a végső színes, arculati színekkel színezett verzióját. A logó ugyanis nem csak színesen, hanem egy-egy színben, illetve fekete verzióban, valamint színátmenetek, effektek nélkül is felhasználásra kerül (pl. bélyegzőn, stb), tehát eleve többféle színverzióban kell megtervezni, és természetesen ezeket a logóverziókat is külön-külön, a szükséges formátumokban le kell menteni.

 

Mivel a logó tényleg sokféle felületen kerül felhasználásra, és ezek a platformok különböző színmódokkal „dolgoznak”, így a logónak is célszerű elkészíteni a különböző színmódú verzióit. CMYK színmódban – nyomtatáshoz, RGB színmódban – webes, digitális platformokon való felhasználásra. És ha biztosra akarsz menni, akkor még Pantone színekkel is átszínezed és mented a logót. És természetesen mindegyik színverziót lemented a szükséges logófájlokként.

Nyomtatott anyagokhoz jellemzően a Pantone színskálát alkalmazzák a szakemberek. A Pantone Színegyeztető Rend­szer szabályozza, szabványozza a színeket. Ha biztosan azt a színt szeretnénk a nyomtatásban viszontlátni, amit például a megrendelő kér – akár a világ másik végéről –, vagy pél­dául egy logónak az egész világon ugyanolyan színűnek kell lennie, akkor a Pantone skálákat érdemes alapul venni. Eze­ken beazonosíthatjuk a színeket, illetve a skálán megtaláljuk, hogy az adott színt hogyan tudjuk kikeverni, reprodukálni.

 

#nem elég rugalmas a logó

A színek mellett a logó “formája” is meghatározó. Mivel a logó többféle helyre, helyzetbe, térbe is beillesztésre kerül, fontos, hogy jól, rugalmasan tudjon alkalmazkodni az adott platformhoz, a rendelkezésre álló helyhez. Ehhez arra van szükség, hogy rugalmasan tervezzük meg, azaz szükség esetén “átrendezhető” legyen, egyik-másik eleme átpakolható legyen úgy, hogy közben a logó felismerhető marad.

Például ha vízszintes logót tervezel, de annak éppen függőleges térbe kell kerülnie, akkor jó, ha a logót “át lehet rendezni”, elemeit úgy lehet rendezni, hogy azok magas, függőleges “formát” adjanak ki, így a logó könnyen beilleszthető az adott helyre.

Vagyis ne csak egy logóverziót tervez, az ilyen esetekre is fel kell készülni – a logó legyen kompakt, szükség esetén tudjon más “formát” ölteni.

 

#nem megfelelően nevezed el a logófájlokat

Nyilván többféle logóterv is készülhet egy ügyfél/egy projekt számára, és ha egymás után több verziót is tervezel, akkor Te is hajlamos lehetsz „név-szóköz-kötőjel-szóközdátum-szóköz-kötőjel-v1, v2, v3, finish, finish2, vegso”, stb módon elnevezni a fájlokat – de ha mindig van finish1, finish2, stb verzió, akkor honnan tudod, hogy melyik logóverzió a végső, a hivatalos?! Tartsd rendben a logófájlokat, légy következetes az elnevezésüket tekintve, és ha bármikor elő kell venni, tudd, hogy melyiket kell, és az legyen használatra kész!

 

#véglegesítés előtt átadod a megrendelőnek

Ha szerkeszthető formában átadod (akárcsak megtekintésre, ellenőrzésre) a logó fájlját, akkor visszaélhetnek vele, és más tervezővel tovább terveztethetik, átterveztethetik a logót. Azaz ellophatják az ötletedet és a munkádat, és még a pénzed után is futhatsz. (Nyilván a megfelelő szerződés ebben az esetben is meg tud védeni, de kinek hiányoznak a jogi procedúrák, továbbá szemrevételezésre tényleg elegendő akár JPG fájlként lementeni és bemutatni a készülő logótervet.)

 

 

+1 #úgy vállalsz be logó redesign munkát, hogy nem megfelelő formátumban kapod meg a logót

Ha például Word formátumban vagy éppen egy JPG fotóként (!) kapod meg áttervezésre, felfrissítésre az ügyfél logóját, tehát nem szerkeszthető vektorgrafikus formátumban, akkor bizony nehéz dolgod lesz. Ennyi erővel a nulláról indulva is újratervezheted a logót egy vektorgrafikus programban…

 

 

Van olyan tudnivaló, mellyel kiegészítenéd ezt a listát? 🙂

 

Dátum: 2020. 03. 23.  //  Kategóriák: logó- és arculattervezés  //  Címkék: , ,

Hozzászólások

Összesen 0 hozzászólás

Szólj hozzá te is