Bár ijesztően hangzik a cím, nem véres történetet hozunk, hanem megmutatjuk azokat a „bűnösöket”, akik kreativitásunkat időnként bekorlátozzák, nem hagyják szárnyalni, kibontakozni.
És persze arra is rámutatunk, hogy mit tehetünk a kreativitás blokkolói ellen!
#Logika
A logika nagyon be tudja korlátozni a gondolkodásunkat, és ezzel együtt a kreativitásunkat. Ha döntéseket hozunk, akkor alapvetően logikán alapuló véleményeket formálunk. Ha tervezünk, akkor is folyamatosan döntéseket hozunk – milyen alapanyagokat használjunk fel, mit hova helyezzünk – mindezt valamilyen logika, koncepció alapján tesszük.
Egy láthatatlan keretbe szorítjuk magunkat, választásainkat, azonban ha egy kicsit félretesszük a logikát, akkor rögtön másik nézőpont(ok)ból szemlélhetjük a világot, az adott munkákat, ezzel is ösztönözzük, felszabadítjuk a kreativitásunkat.
#Tökéletességre törekvés
Sokan vagyunk úgy, hogy a tökéletességre törekszünk, a végtelenségig is képesek lennénk az adott munkán dolgozni, mert mindig jobbat, szebbet szeretnénk alkotni, úgy látjuk, hogy soha nem jó, amit alkottunk. Ez a gondolkodásmód egy abszolút hátráltató erő, nehezebbé teszi a munkánkat, a dolgunkat.
Hogy ezt a hátráltató erőt legyőzzük, jó, ha tisztázzuk magunkban, megtanuljuk, hogy semmi sem tökéletes, és a kész mindig jobb, mint a tökéletes : ) Ha nem állandóan azon szorongunk, hogy tökéleteset alkossunk, akkor a kreativitásunk is sokkal jobban tud szárnyalni.
#Szabályok szigorú követése
A grafikai tervezés egyik hívómondata: a szabályok megszeghetők, de sohasem hagyhatjuk őket figyelmen kívül. A grafikai tervezés során nagyon fontos az alapvető tervezési szabályok betartása, hiszen ezek biztosítják egyrészt a profi munka megvalósulását, másrészt a tervezőt is kicsit „kordában tartják” – ha esetleg nagyon szárnyalna a fantáziája. : ) Megijedni nem kell, a tervezési szabályok betartása még nem egyenlő a kreativitás korlátozásával.
Ha az alapok rendben vannak, akkor nyugodtan kiléphetünk a „komfortzónából”, azaz megszeghetjük a szabályokat – de mindezt tudatosan, a profi végeredményt szem előtt tartva. : )
#Zajosan
Bár egyénfüggő, de zajban, tömegben általában nehezebb alkotni, kreatívkodni. Elvonulva a világ zajától, egyedül, nyugodt körülmények között azonban könnyebben tudunk inspirálódni, ötletelni, ráhangolódni az adott témára, munkára, megtalálni azt a bizonyos „Heurékát”. Ha pedig megvan a szikra, a kreatív alkotás is hatékonyabban megy – magányunkban. : )
#Rendetlenség
Ismert mondás, hogy „a zseni átlát a káoszon”. Egyénfüggő, hogy ki milyen körülmények között tud dolgozni. Van, aki csak makulátlan rendben képes alkotni, van, aki számára a rendetlen asztal hat inspirálóan, van, aki csak csendben, nyugalomban tud dolgozni, és van, aki számára egy zajos kávéház sem jelent gondot.
A lényeg, hogy számunkra ideális helyen és körülmények között dolgozzunk, így kreativitásunk sem fog cserbenhagyni minket. : )
#Technológia
Tény, hogy a technológiai újdonságok megkönnyítik és kényelmesebbé teszik életünket, ugyanakkor kreativitásunk kibontakozásának gátat vetnek, ugyanis pont az olyan tevékenységektől veszik el az időt, melyek sokkal jobban ösztönöznék a kreativitásunkat (pl. olvasás helyett a TV-nézést választjuk, alkotás helyett a neten szörfölünk).
Designerként egyébként is sokat ülünk a gép előtt, így amikor tehetjük, menjünk ki sétálni a szabadba, olvassunk, egyszóval foglaljuk el magunkat olyan tevékenységekkel, melyek inspirálóan hatnak ránk, kreativitásunk fejlesztéséhez is hozzájárulnak.
#Erőforrások hiánya
Sokan hivatkozhatnánk arra, hogy nincs elegendő induló tőkénk, nincsenek meg a kreatív tevékenységhez szükséges eszközeink, így inkább nem is kezdünk kreatív elfoglaltságba, ezzel is akadályt állítva kreativitásunk kibontakozásának.
Legyünk leleményesek, az erőforrások hiánya nem lehet mentség arra, hogy miért nem alkotunk, kreatívkodunk. Éppen a kreatív egyének képesek feltalálni magukat minden helyzetben, nemde? : )
#Pesszimizmus
Tudtad, hogy az optimisták nagyobb valószínűséggel folytatják a szerencsejátékot a pénzvesztés után? Amikor a dolgok rosszul mennek, akkor az optimisták nem hibáztatják magukat annyira, mint a pesszimisták. Így szívesebben próbálkoznak újra és újra, még akkor is, ha nem mindig sikerül nekik nyerni. : )
Kreatívként is fel kell tudnunk állni egy-egy negatív esemény, kudarc után is, azzal a jelmondattal, hogy „legközelebb sokkal jobb leszek”! A hibáink azért vannak, hogy tanuljunk belőlük, tapasztaljunk, fejlődjünk.
#Kíváncsiság hiánya
Tudod, hogy miért olyan kreatívak a gyerekek? Mert mindig mindent szeretnének tudni, mindig kíváncsiak, mindig kérdezősködnek. A kíváncsiság a kreativitás táplálója. Ha nem vagy kíváncsi, nincs meg benned a tudásszomj, akkor nincs is elég motivációd új ismeretek szerzésére, a siker vagy a karrier elérésére. A kreativitás fejlesztéséhez tehát nyitottnak, kíváncsinak kell lennünk a világ dolgai iránt. Tárjuk fel a titkokat, tanuljunk, inspirálódjunk, így növelve kreativitásunkat is.
#Idő
Mindenki nagyon elfoglalt, rohanó világban élünk. Munka, karrier, család, gyerekek, háztartás, egyéb elfoglaltságok. Ha kreatív tevékenységet szeretnél folytatni, akkor nem mindig lehet az idő a kifogás. Igenis időt kell szakítani magunkra, a kreatív énidőnkre. Ha kell, variáld át a napjaidat, a jól megszokott menetrendet, és próbálj meg magadnak beilleszteni egy kis időt, melyet többek között arra használsz fel, hogy kiéld kreativitásodat.
#Többiekkel való összehasonlítás
A másokkal való állandó összehasonlítás nem vezet eredményhez, csak rossz hatással van ránk. Önbecsülésünk, méltóságunk, büszkeségünk, motivációnk csökkenéséhez vezet, mindez pedig depresszióhoz vezethet. Ha esetleg már bekerültél az „összehasonlítgatások csapdájába”, akkor igenis mutasd meg magad, azt mutasd meg, hogy Te miben vagy egyedi, miben nyújtasz egyedülállót?
#Utálat
Te tudsz olyan munkát, feladatot kreatívan végezni, megvalósítani, amit utálsz? Nem, ugye? A kreativitáshoz szükség van szenvedélyre, inspirációra, kíváncsiságra, a kreatív tevékenység végzéséhez szükség van időre, ötletelésre, kísérletezésre. Valljuk be, ha éppen olyan munkát végzünk, amelyhez nem „fűlik a fogunk”, akkor arra nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudunk ráhangolódni, nem tud megszületni az a bizonyos szikra, a munkavégzés percei órákba fordulnak, és alig várjuk, hogy továbbjussunk a feladattal, végezzünk a munkával. Ha tehát olyan munkát végzel, amit nem szeretsz, akkor nehezen is tudsz kreatív lenni.
#Kudarctól való félelem
Ha állandóan a kudarcoktól, a visszautasításoktól tartunk, akkor az kreativitásunkra is negatív hatással van, egy újabb visszahúzó, visszatartó erő a munkánk során. Fordítsuk meg a helyzetet, és inkább azt tartsuk szemünk előtt, hogy mi van, ha sikerül? : ) Ne feledd! Soha nincs veszítenivalód, hiszen minden munka, projekt során gazdagabb lehetsz egy élménnyel, tapasztalatokkal, és ha tisztességesen kidolgoztad az adott munkát, akkor egy komoly referenciával is.
#Kritikától való félelem
Ugyanez igaz a kritikától való félelemre is. Ne tartsunk a kritikáktól, ne hagyjuk, hogy az ezektől való félelem akadályozzon minket a kreatív alkotásokban. Soha nem lehet tökéleteset, soha nem lehet mindenki számára megfelelőt alkotni, így mindig lesz, lesznek olyanok, akik megkritizálják, amit alkottunk. Ezt így kell elfogadnunk, ez ellen igazából nincs is mit tenni. Azonban azt is látnunk kell, hogy nem minden kritika rossz – éppen az ilyen külső „értékelők” tudnak rámutatni hibáinkra, hogy ezeket ne ismételjük meg a jövőben, ezek a visszajelzések mind-mind abban tudnak segíteni, hogy fejlődjünk, tanuljunk.
#Kockázatoktól való félelem
A kockázatoktól (újtól, veszteségtől való) félelem is romboló hatású. A kreatív emberek is tudják, hogy kockázatvállalás nélkül nem lehet egyedit, különlegeset alkotni, produkálni. Kockázatot tehát mindig kell vállalni – sokat nyerhetünk, sokat is veszíthetünk, mindkét opció benne van a „pakliban”. A titok: a sikerre, a profi végeredményre való vágyódás mindig legyen erősebb, mint a félelem.
