Dizájnolj egyenes vonalakkal!

A legegyszerűbb, de annál sokoldalúbb dizájn elemet vesszük górcső alá. Ez nem más, mint a vonal.

VONAL

Talán nem is gondolnánk, hogy mi mindenre jó a kreatív alkotásokban, illetve lehet, hogy szinte mindig alkalmazzuk, de nem is tudatosan tesszük, vagy tulajdonítunk neki különösebb jelentőséget, mert már „megszokásból” használjuk. Legyen szó bármilyen munkáról – logóról, grafikai munkáról, kiadványról –, a vonalak mindig bevethetők, még a legegyszerűbb dizájn is feldobható, izgalmassá tehető velük.

Most nem is mennénk bele fogalommagyarázatokba. A vonal fogalmát többek között képzőművészeti/festészeti/építészeti oldalról, valamint geometriai meghatározása szerint is megközelíthetjük, és akkor még nem is beszéltünk az egyenesről… Míg minden vonalnak egyetlen kiterjedése van: hossza, addig az egyenes végtelen hosszú, mindkét irányba a végtelenbe folytatódik.

Nos, grafikai tervezés szempontjából csavarunk egyet a történeten, és mi azt nézzük meg, hogy az egyenes vonalakat (tudniillik a vonal lehet görbe, törött és egyenes) milyen sokféleképpen tudjuk alkalmazni a design alkotásainkban. A vonalnak ugyanis szerkezeti és esztétikai funkciója egyaránt van, igen sokoldalúan tudjuk használni.

Lássuk!

aláhúzás

Szinte nem is kérdés, hogy a hétköznapokban leginkább tartalmak aláhúzására használjuk az egyenes vonalakat. Szöveges tartalmak esetében fontos tipográfiai eszköz az aláhúzás. Leginkább címsorokat, bekezdéscímeket húzunk alá, ezzel egyrészt kiemelve az adott címsort, másrészt jobban elválasztva egymástól az egyes részeket, a címet a bekezdéstől. Egy vérbeli profi azonban kerüli az ilyen tipográfiai „mozzanatot”, és nem aláhúzással emeli ki az adott tartalmat, hiszen ennél kreatívabb, profibb megoldások is vannak a tarsolyában (gondoljunk például a méretkontrasztokkal vagy éppen a színekkel történő kiemelésekre). Azonban sokszor az adott tartalomtól, az adott megjelenéstől függ, hogy alkalmazunk-e aláhúzást. Ha a téma, a dizájn úgy kívánja, akkor csak bátran! Ütős megoldással az aláhúzás is lehet egyedi. : )

Az egyszerű, egyenes aláhúzást (és ezzel együtt magát a munkát) viszont sokkal izgalmasabbá tehetjük, ha az aláhúzást megnyújtjuk, tehát az aláhúzás egészen a munka széléig kiterjed, azaz nem ér véget a felirat, a címsor végén. Ráadásul a meghosszabbított aláhúzás körül jelentős whitespace, azaz negatív fehér üres tér is létrejön, amely szintén fontos kompozícióalkotó elem. Sőt, akár az egyenes másik végére is kerülhet információ, tartalom. És ne felejtsük el, hogy az egyenesek a figyelem terelését, a tartalmak könnyebb feldolgozását, követését is segítik.

Vagy éppen ellenkezőleg: az aláhúzás előbb véget ér, mint a címsor, szándékosan csak X karakterig ér az aláhúzás, X karakterrel egy vonalban végződik az aláhúzás. Sőt, akár egy ponttal/egy kis függőleges egyenessel is le lehet zárni a vonalat, azaz így nem a végtelenben végződik az aláhúzás, a pontnak köszönhetően egyfajta vizuális lezárás jön létre, mely egyben az adott tartalom lezárásaként, „kereteként” is szolgál.

elválasztás

Az egyenes vonalak szintén gyakori alkalmazási módja az elválasztóként való alkalmazásuk. Sorokat, blokkokat, tartalmi egységeket, fejezeteket tudunk velük egymástól precízen elválasztani, vizuálisan elkülöníteni. Természetesen itt is a kreatív megoldásokra kell törekedni, hogy szemrevaló, profi munka legyen a végeredmény. A „katonás” elválasztásokat megtörhetjük egyéb formákkal (pl. pontokkal, geometriai alakzatokkal), így nem lesz túl merev, túl egyhangú az adott, több blokkból álló alkotás, vagy éppen a vonalak egymáshoz képesti elcsúsztatásával is tudjuk oldani a túl merev, egysíkú elválasztásokat.

Rögtön érdemes is szót ejteni az egyenes, de elforgatott vonalakról, azaz a függőleges és a ferde vonalakról. 

függőleges vonalak

Nagyon sok kreatív lehetőséget tartogatnak a 90 fokban elforgatott vonalak is, tényleg nem érdemes róluk elfelejtkezni!

A vízszintes vonalakhoz hasonlóan elválasztásokhoz használhatjuk őket, de keretként, „oldalfalként” is kiválóan helytállnak – hasábok, oszlopok függőleges elválasztójaként, oldalsó szegélyként, keretként, egy-egy címsor bal oldalán dísz szegélyeként, továbbá például oszlopként is funkcionálhat, köré épülhet a tartalom.

ferde vonalak

Bár profi munkán lehetőség szerint kerüljük a tartalmak eldöntését, eltorzítását, vannak olyan témák, alkotások, melyeknek mindez kifejezetten jól áll. Az eldöntött tartalmakat megfűszerezhetjük ferde vonalakkal, így igazán friss, fiatalos, lendületes megjelenést adhatunk munkánknak. És ha már döntünk, „döntsünk” jól! Az eldöntés, az elforgatás valóban határozott, látványos legyen, és a vonalakkal is bánjunk bátran! A vonalak követhetik az adott munka átlóit és/vagy az adott tartalmakat, elemeket.

Ahogy a bevezetőben említettük, a vonalnak szerkezeti és esztétikai funkciója egyaránt van. Nézzük, hogy milyen formában kerülhetnek még elő az egyenes vonalak!

design elemként, vagyis nem is annyira a szerkezeti, hanem sokkal inkább a vizuális szerepe, hatása miatt kerül alkalmazásra – igazán látványossá tudják tenni az adott munkát, de „rádobálás” helyett a tudatos tervezés és a precíz, pontos elrendezések, igazítások elengedhetetlenek

alapvetően keretként, körvonalként használjuk fotókhoz, de formájánál/méreténél/színénél fogva jelentősen feldobja az adott munkát, önálló design elemként kell életre

a vonalak mintázatokká is összeállhatnak, hol sűrűbb, hol szellősebb, hol rendezettebb, hol kuszább formában

vonalakból akár fontok, karakterek is felépülhetnek

a függőleges vonalak akár a függőleges szárral rendelkező karakterek, számok megnyújtásaként is hasznosíthatók – szintén design elemként

VÉGSZÓ

A legfőbb tanács a vonalak esetében is igaz: a kevesebb néha több! Csakis annyi vonalat alkalmazzunk, amellyel a kívánt hatást, megjelentést elérjük. Nézzük meg, hogy az adott munkához adott vonalak valóban adnak-e plusz értéket, vagy épp ellenkezőleg – rontanak rajta, zsúfolttá teszik.

---

Illusztrációk forrása: Pinterest