Bejegyzésünkben összegyűjtöttük a jellemző(bb) tipográfiai hibákat, melyek elkerülésével az információkat nemcsak célszerűen, gyakorlati szempontoknak megfelelően, hanem esztétikusan és ízlésesen is meg tudjuk jeleníteni.
Kiadványok, magazinok, katalógusok, brossúrák, szórólapok, névjegykártyák… csak néhány olyan munka, melyek fő alkotói a betűk és az azokból létrejövő szöveg – természetesen ezt követi a design. : )
Többek között a Designakadémia Kiadványszerkesztés tanfolyama is bővelkedik hasznos tipográfiai tudnivalókkal, azonban ebben a bejegyzésünkben még részletesebben kigyűjtöttük a jellemző(bb) tipográfiai hibákat, melyek elkerülésével az információkat nemcsak célszerűen, gyakorlati szempontoknak megfelelően, hanem esztétikusan és ízlésesen is meg tudjuk jeleníteni. (Jól tudjuk, ebben áll magának a tipográfiának is a lényege.) Illusztrációkat is használunk ezeknek a hibáknak a szemléltetéséhez.
Betűköz
Ne legyen túl kevés vagy túl sok! Ha nagyon szorosan helyezkednek el egymás mellett a betűk vagy maguk a szavak, ez egyrészt a szöveg olvashatóságát nehezíti, másrészt az egész design látványát is zsúfolttá teszi. Ha pedig egymástól túl távol helyezkednek el a betűk vagy a szavak, esztétikailag sem előnyös, és ezek a „vizuális szünetek” az olvasás folyamatát is megbontják.
Sorköz
Ez se legyen túl kevés vagy túl sok! Egyaránt problémás, ha egy összefüggő szöveg esetében a sorok egymás alatt túl közel vagy éppen túl távol helyezkednek el.
Méretezés
Jellemző, hogy a betűméret megadása helyett magát a szövegdobozt méretezzük át, hogy az adott szó vagy szöveges rész elférjen a rendelkezésre álló helyen. Ha azonban nem arányosan (pl. Photoshopban a Shift gomb lenyomása mellett) méretezzük át a szövegdobozt, a szöveg eltorzul (vízszintesen vagy függőlegesen), mely komoly esztétikai problémákat okoz.
Nagybetűk
Bánjunk csínján a nagy/kapitális betűkkel! A csupa nagybetűvel szedett szöveg jelentősen nehezíti az olvasást, illetve ha a szövegen belül egy-egy vagy néhány szót nagybetűvel írunk pl. kiemelés céljából, az olvasónak olyan érzése támadhat, mintha egy hirtelen „felkiáltásba” botlana olvasás közben. Igen zavaró lenne… Címsorokhoz azonban bátran használhatunk nagybetűket.
Olvashatóság
A funkció, vagyis az olvashatóság legyen az elsődleges szempont! A bonyolult, a kis méretű vagy éppen a túl keskeny vonalvastagságú betűtípus nehezíti az olvasást, illetve a rosszul megválasztott háttérszín és betűszín ütközése, valamint a mintázatos, túl összetett háttér is rontja a szöveg olvashatóságát.
Szövegtörzshöz általában egyszerű talpas (nyomtatott szövegek) vagy talpatlan (webes szövegek) fontot választunk. Egy szokatlan, bonyolult betűtípus fárasztaná a szemet, nehezítené az olvasást. Címsorokhoz használhatunk különlegesebb betűtípust is, azonban az olvashatóság ebben az esetben is elsődleges szempont.
Betűtípusok
Ne használjunk túl sokféle betűtípust egy munkán belül! Az ideális mennyiség (max. 2-3 font) mellett arra is ügyelnünk kell, hogy a kiválasztott fontok passzoljanak egymáshoz, harmonikus egységet alkossanak. A különböző betűtípusok hatékony kombinálásához korábbi bejegyzésünkben már adtunk is segítséget. : )
A megfelelő párosítás mellett még arra is figyelnünk kell, hogy az adott témához, hangulathoz illeszkedő fontokat válasszunk. Ha nem így teszünk, vizuális zavar, komoly összeütközések támadhatnak az egész designban. Ugyanez igaz a betűk színeire is.
Kiemelések
Ne alkalmazzunk mindenféle formázást a kulcsszavak, fontos részek kiemelésére! Érdemes letenni a voksunkat egyféle kiemelési mód mellett, és azt alkalmazni következetesen az egész szövegben.
Effektek
Kerüljük a különleges effektek alkalmazását a betűkön, mondatokon (pl. domborítás, hajlítás, árnyék, színátmenet, stb)! Ezek ma már igen retrónak számítanak, elcsépelt hatásvadász megoldások. Nyilván ezek alkalmazása is témafüggő, hiszen pl. egy fesztivál plakátján még elférnek ezek az effektek, de ebben az esetben is csínján kell velük bánni, hogy ízléses összképet tudjunk kialakítani.
Vizuális hierarchia
Állítsunk fel hierarchiát! Fontos, hogy az adott szöveg egyes részeit elkülönítsük, azaz emelkedjen ki a cím, az alcím legyen kisebb betűkkel szedve, a törzsszöveg (még kisebb betűkkel szedve) különüljön el a címsoroktól, stb. A szöveg egyes részei között felállított vizuális hierarchia segíti az olvasó figyelmének terelését, könnyedén ki tud igazodni az egyes részek között.
Igazítás
Igazítsunk! A szöveg igazítása mindig nehéz kérdés. Általában az adott munkától függ, hogy milyen irányba is igazítjuk a szövegeket. Egy biztos: balra igazított szöveggel nem nyúlunk mellé, hivatalos dokumentumok (pl. tanulmány, szakdolgozat, hivatalos levél, magazin) esetében a sorkizárt rendezés az irányadó, míg egy plakáton megengedettek pl. a jobbra igazított sorok is, azonban a középre igazított szövegek a legtöbb esetben kerülendők.
A sorkizárt igazításnál fontos, hogy megfelelően jöjjenek ki a sorok végei, tehát egy képzeletbeli függőleges vonal mentén végződjenek, hogy végül egy viszonylag egységes összképet kapjunk. Ha szükséges és tudjuk, akkor pl. növeljük a hasáb szélességét, vegyük kisebbre a betűközöket.
Továbbá figyeljünk arra is, hogy a sorok ne legyenek túl hosszúak vagy éppen túl rövidek (azaz a hasábok, szöveges részek helyei túl keskenyek vagy túl szélesek).
„Árva/fattyú” sorok
És ha már a sorokról volt szó! A problémát a rossz sortörés okozza, amikor is egy-egy vagy néhány szó új sorba kerül, amely így megtöri az összefüggő szöveget, és „fehér foltok” törik meg az összképet, a designt. Ezt mi magunk manuálisan is szabályozhatjuk, illetve az adott programban be is állíthatjuk a sortörések kezelését.
+ Tippek, tanácsok
Célszerű rácsszerkezetben gondolkozni és abban megtervezni a munkánkat. Ez segít az elrendezésben, a hasábok beosztásában, a margók betartásában, stb.
Ha könyvet, magazint szerkesztünk, bal és jobb oldalakban gondolkodjunk, a szöveg ne nyúljon át a másik oldalra, maradjon szabadon az „ereszcsatorna”.
Fontos, hogy a betűk, szöveges tartalmak (is) vektorgrafikusak legyenek, kicsinyítés vagy nagyítás esetén ne merüljön fel minőségromlás.
Rossz, régi bevett szokás, hogy mondatok között dupla szóközt hagyunk.
Ha komoly projekten dolgozunk, ne éppen ezen akarjuk kipróbálni a legutóbb beszerzett legtrendibb betűtípusunkat, vagy éppen egy plakátra „rátenni” az összes tipográfiai megoldást.
Alaposan ellenőrizzük le az elkészült munkát, figyeljünk a helyesírásra, javítsuk az esetleges nyelvtani hibákat, elgépeléseket.
Illusztrációk forrása: Designschool