Bejegyzésünkben összegyűjtjük a fotózás során gyakran felmerülő definíció, meghatározásokat, melyekkel nem árt tisztában lennünk, ha profi fotókat szeretnénk készíteni.
A jó fotók elkészítéséhez sok-sok technikai beállítást el kell végezni, azonban a nagyszerű képek nem csak ezeken a beállításokon múlnak, fontos képben lenni az alapvető fogalmakkal is, hogy az általunk megálmodott minőségben tudjuk elkészíteni a felvételeinket.
Tehát mielőtt belevágnánk a fotózásba, lényeges, hogy néhány alapismerettel képbe kerüljünk, hiszen ahhoz, hogy magabiztosan fotózzunk, elengedhetetlen, hogy rendelkezzünk elméleti tudással, fogalmak ismeretével.
Nézzük is őket! : )
A meghatározásokat a könnyebb áttekinthetőség érdekében abc sorrendben mutatjuk be. : )
A fogalmak leírásában találhatók további fogalmak, melyek külön is bemutatásra kerülnek a fogalomtárban.
alulexponálás
Ez a „jelenség” akkor fordul elő, ha kevés fény éri a fényképezőgépben található érzékelőt, ez pedig sötétebb fotókat eredményez.
bokeh
Japán eredetű szó, melynek jelentése homály, elmosódás. Ezt úgy érhetjük el a képeinken, ha a fotó háttere a fókuszon kívül esik, amikor „rögzítjük” a fókuszban lévő témát.
bridge fényképezőgépek
Egyszerű megfogalmazásban „áthidaló” gépeknek nevezzük őket. Átmenetet alkotnak a kompakt és a tükörreflexes fényképezőgépek között. A kompakt fényképezőgépekhez képest már terjedelmesebb mérettel, nagyobb szenzorral, vagyis képérzékelővel rendelkeznek. Bővíthetők, „tükörreflexes” keresővel vannak ellátva, azonban objektívük nem cserélhető.
derítő
Hatalmas fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkező, nagy méretű fehér/fekete/ezüst/arany színű felület, „lap”, amely akár a szabadban, akár stúdióban történő fotózásnál egyaránt használható, azonban leginkább portréfotózás során használatos. A fekete felület árnyékoláshoz, a fehér, az ezüst vagy éppen az arany derítőlap pedig az árnyékos részek derítésére, „kivilágosítására” használatos.
DSLR fényképezőgépek
(Digital Single Lens Reflex), másnéven digitális tükörreflexes fényképezőgépek. Objektívük cserélhető, számos kiegészítővel (pl. optikai kereső, nagy szenzor stb.) láthatók el, egészíthetők ki.
expozíció
Az a fénymennyiség, amely a fényérzékelőt éri fotózás során. Abban az esetben, ha túl sok fény esik az érzékelőre, nagyon világos lesz a kép, ha pedig túl kevés fényt kap, nagyon sötét. Innen adódnak tehát az “alulexponált” vagy éppen a “túlexponált” fotó fogalma is.
fehéregyensúly (white balance)
Ez a beállítás arra szolgál, hogy szükség esetén módosítsa a fotó színét egy “kék-sárga skálán”. Például ha naplementekor fotózunk, a felvétel színe sárgás-vöröses árnyalatba mehet át, így ennek ellensúlyozására a fehéregyensúly segítségével a sárga szín mennyisége csökkenthető, a kék szín pedig növelhető, ezáltal a készülő fotó „színhelyes” lesz. Tehát a fotó színeit szükség szerint kompenzáljuk, hogy a fehér szín egyensúlyba kerüljön, ne sárgás és ne kékes színű fotók készüljenek. Innen ered a fehéregyensúly elnevezés.
gyújtótávolság
Az a távolság, amelyre a képérzékelő síkjától mérve kell elhelyezni az objektívet ahhoz, hogy a párhuzamos fénysugarakat a legkisebb átmérőjű képpontban egyesítse az objektív fókusztávolsága. Ez a szám megmutatja az objektív látószögét mm-ben. Minél kisebb a szám, annál nagyobb a látószög, vagyis több elem „fér” a képbe. Minél magasabb ez az érték, annál alkalmasabb az objektív arra, hogy messzebb lévő elemeket is fotózzunk.
ISO
Fényérzékenység. A digitális gép szenzorának érzékenységét jelzi. Lényegében az ISO egy fényérzékenységi mérték. Például minél alacsonyabb az ISO érték, annál kevésbé lesz „szemcsés” az elkészült kép. A nagyobb, magasabb ISO értéket abban az esetben használunk, ha gyengébb fényviszonyok között fotózunk. Nagyobb értékkel is készülhetnek jó minőségű felvételek, azonban ebben az esetben nagyobb az esély a „képzaj” megjelenésére.
JPEG
Veszteséges képtömörítési szabvány, képek tárolására alkalmas fájlformátum, melynek kiterjesztése .jpeg vagy .jpg. Neve a kidolgozó munkacsoport nevéből származik (Joint Photographic Experts Group). Ez a formátum az expozíció közben felvett összes információnak csak egy részét tartalmazza (míg a RAW formátum minden információt).
kemény fény
A kemény fények kemény, éles, határozott árnyékot okoznak. Ezáltal hangsúlyossá tehetik pl. az emberi bőr vagy bármilyen tárgy textúráját a fotón. Kemény fény lehet például a déli napsütés a tiszta égbolton.
képstabilizátor
A digitális fényképezőgépek (modelltől függően) szenzor mozgatásos képstabilizátorral, vagy éppen optikai képstabilizátorral vannak ellátva, ugyanis ha szabadkézzel fotózunk, elkerülhetetlen a kéz bemozdulása. Ennek elkerülése érdekében bekapcsolható ez az igazán praktikus funkció.
képzaj
Digitális fotózás esetében a fény jelekké alakítása során nemcsak hasznos, hanem oda nem illő, zavaró elemek, apró pontok keletkeznek, ezeket nevezzük képzajnak.
“kiégett” kép
Abban az esetben, ha túlságosan sok fény jut az érzékelőre, ezáltal a fotó világos részei nagyon világosak lesznek, elveszítik az ott megjelenő részleteket. A kiégett képen a túl világos részek a legtöbb esetben fehérek, nem tartalmaznak árnyékokat vagy egyéb részleteket.
kompakt fényképezőgépek
Jellemzőjük a kis méret, a kisebb tömeg, a kis képérzékelő. Objektívük nem cserélhető, nem bővíthetők. Azonban könnyen kezelhetők, kisebb méreteik és súlyuk miatt maximálisan ideálisak utazásokhoz, valamint a mindennapi használatra.
lágy fény
Lágy fénynek nevezünk bármilyen olyan fényt, amely valamilyen szűrőn át érkezik, pl. felhők által tompított, szórt napfény, vagy éppen a függönyön keresztül beszűrődő fény.
mélységélesség
A rekesz nyitásával/zárásával tudjuk szabályozni, hogy mennyi fényt engedünk az érzékelőre, vagyis a rekeszérték beállításaitól függ, hogy mennyire lesz világos vagy éppen sötét a kép. A rekeszérték beállításával azt is tudjuk szabályozni, hogy a fotózni kívánt elem mely részei legyenek teljesen élesek vagy éppen kissé elmosottak. Minél jobban nyitva van a rekesz, annál kevesebb elem lesz éles a képen. Tehát az elmosás mértéke növekszik, vagyis a mélységélesség alacsony lesz. Ez pedig fordítva is igaz. A rekeszérték beállításai mellett az objektív gyújtótávolságával is, valamint a fotózni kívánt tárgy, elem távolságával is van lehetőségünk szabályozni a mélységélességet. Például minél közelebb helyezkedik el az adott tárgy a kamerához, a mélységélesség annál kisebb lesz – és ez visszafelé.
MILC fényképezőgépek
Mirrorless Interchangeable Lens Compact, vagyis tükör nélküli rendszerkompakt. A kompakt gépekhez hasonlóan kisebb mérettel rendelkeznek, ellenben objektívük cserélhető, számtalan kiegészítővel bővíthetők. További jellemzőjük a beépített vagy éppen külső kereső, valamint a nagy szenzorméret. Tehát nagyban hasonlítanak a DSLR fényképezőgépekhez, hasonló képminőséget tudnak, mára már nagymértékben felzárkóztak hozzájuk, vagy éppen le is körözték őket.
objektív – optika
Valódi képet rajzoló optikai rendszer. A fényképezőgép “lelke”, mely állhat egy vagy akár több optikai lencséből. A látószögébe eső fényt összegyűjti, majd az optikai tengelyre merőleges érzékeny anyagra vetíti. Tehát lényegében az emberi szemhez hasonlítható.
polarizációs szűrő
Kiegészítő a fényképezőgéphez. Olyan szűrő, amely csak egy adott irányból érkező fényt enged át, ezáltal megszünteti a különböző felületekről (pl. üveg) érkező visszatükröződést. Emellett a szűrő használatával növelhetjük a színtelítettséget.
RAW
Tömörítetlen képformátum. A raw angolul nyerset jelent, és nagyon beszédes is ez a név, hiszen ezt a formátumot
ahhoz, hogy megjeleníthető legyen, először fel kell dolgozni. Ez a képfájl a fényképezőgép érzékelője által egy expozíció közben felvett összes információt tartalmazza, éppen ezért nevezzük tömörítetlen képformátumnak. Ahhoz, hogy meg tudjuk jeleníteni/szerkeszteni az ebben a formátumban készült képeket, valamilyen speciális szoftverre, pl. RAW konverterre van szükség. Ha maximális minőséget és színhűséget szeretnénk, akkor érdemes a RAW formátumot használnunk a fotózás során, hiszen ez az utómunka során is sokkal szabadabb kezet ad számunkra például a Photoshop programban, ugyanis így a közvetlen képadatokat használjuk, mely azt jelenti, hogy egy rosszul sikerült fotót is kiválóan feljavíthatunk, egy tökéletesen használható képpé varázsolhatjuk (pl. egy rontott expozíció is javítható).
rekeszérték (blende)
A rekeszt az objektív belsejében találjuk, melynek funkciója, hogy az objektív által a képérzékelőre vetített kép fényerősségét szabályozza.
Ennek az értéknek a segítségével tudjuk szabályozni, hogy mennyi fényt engedünk a fényképezőgép érzékelőjére. Minél jobban nyitva van a rekesz, annál több fényt engedünk be, és ez fordítva is igaz. Minél kevésbé van nyitva, annál kisebb fény jut át a rekeszen, valamint egyre több elem válik élessé a fotón. Ezt az értéket számokkal jelöljük (pl. (f) 1.4).
A nagyobb rekeszérték szűk rekesznyílást, a kisebb értékek pedig nyitott blendet jelentenek.
Ennek az értéknek az állításával nemcsak a képérzékelőre jutó fény mennyiségét szabályozzuk, hanem annak értéke a mélységélességet is meghatározza a fotón.
túlexponálás
Az alulexponálás ellenkezője. Akkor fordul elő, ha túl sok fény éri a fényképezőgép érzékelőjét, ennek eredményeként világos, “kisült”, kevésbé részletgazdag fotókat készíthetünk.
záridő
Azt az időt jelenti, ameddig a fény a fényképezőgép érzékelőjét éri, vagyis az expozíció időtartama.
