Kiadványszerkesztés, könyvtervezés – fogalomtár “A-tól Z-ig”

Bejegyzésünkben alaposan körbejárjuk azokat a fogalmakat, melyekkel kiadványok készítése, összeállítása során találkozhatunk.

A könyvek külső részét a kötéstábla (borító), a gerinc, valamint bizonyos esetekben a védőborító alkotja. A művek belső része a kötéstáblák közé illesztett lapokból tevődik össze, ez maga a könyvtest, más néven belív. A címnegyed tartalmazza az olvasmány legfontosabb adatait, míg a nyomdai információkat a kolofonban találjuk. A kiadvány tartalmi részét megelőzheti az előszó, a bevezetés, valamint az ajánló is. A tartalmi részt követheti az utószó, a névmutató, a kolofon, a kronológia, bizonyos esetekben a tartalomjegyzék (ha nem a mű elején kapott helyet), a különféle jegyzékek és mutatók.

Tehát ahogyan minden területen, így a kiadványok világában is vannak olyan fogalmak, meghatározások, melyekkel nem árt tisztában lenni. Most ezeket a fogalmakat járjuk körbe.

Vegyük is sorra a könyvek, többoldalas kiadványok felépítéséhez kapcsolódó fogalmakat és azok meghatározásait! : )

Fogj a kezedbe egy könyvet, és élőben rögtön tudod is csekkolni ezeket a fogalmakat! : )

Borító

A könyvborítónak sok-sok típusával találkozhatunk manapság. Többek között ilyen a kötött könyvborító, a kartonált könyvborító, a kötéstábla, a kötött könyvtáblát védő borító.

A könyvek borítója három részből áll, az első és hátsó táblából (fedélből), valamint a gerincből.

Az első fedélen kap helyet a könyv szerzője, a mű címe, alcíme, sorozat esetében a sorozat címe és sorozatszáma, valamint a kiadó neve, emblémája. A hátsó fedél lapjára a legtöbb esetben a szerző bemutatása kerül, esetleg egy részlet vagy összefoglaló a könyv tartalmából, és/vagy ajánlások azoktól, akik már olvasták az adott művet. Amennyiben a kiadvány védőborítóval is rendelkezik, funkciója szerint a könyvtáblát védi, valamint a figyelem felkeltésére szolgál. A védőborító behajtott oldalaira nyomtatott szövegek, fülszövegek kerülnek, melyek általában röviden ismertetik a szerzőt és/vagy a könyvet.

Gerinc

A gerinc lényegében a könyv „arca”. A mű ezen részén többnyire három tartalom szerepel, a kiadvány szerzője, címe, valamint a kiadó megnevezése/logója. Ezek mellett a többkötetes kiadványok esetében a kiadvány sorszáma (akár különféle grafikai jelöléssel) is visszaköszönhet rajta.

A gerincen található szöveges tartalmakat minden esetben lentről felfelé haladva helyezzük el, így a polcra állított könyv gerincének a tartalmát kényelmesen, balról jobbra haladva el lehet olvasni, illetve a kiadványt az “arcára” elfektetve vagy magunk előtt tartva szintén balról jobbra haladva tudjuk elolvasni ezeket az információkat.

Előzék

A keménytáblás olvasmányok fedelét a belívvel (a könyvtest, az egybegyűjtött köteg papír, amely a könyv tényleges tartalmát hordozza) összekötő oldalpár, amely eltakarja a táblaborító kötészeti kartonra ragasztott visszahajtását, és emellett a könyvtest varrott szegélyét is elrejti.

Az előzék rendszerint vastagabb papírból készül, mint a belív lapjai. Ez az oldalpár lehet egyszínű (fehér vagy az adott könyvhöz passzoló színű), de akár egyedi vizuális elemeket is találhatunk rajta, mint például térképet, családfát, a kiadványhoz kapcsolódó illusztrációs elemeket.

Címnegyed

A könyv (általában) első négy oldala, a könyv elején, a fő szöveget megelőző oldalak (a 16 oldal negyede). Ezeknek az oldalaknak az oldalszáma nem kerül feltüntetésre, de beleszámítanak az oldalszámozásba. A címnegyed minden oldala más-más sajátos funkcióval bír.

# Az első a szennycímoldal, ahol feltüntetésre kerül a szerző, a főcím, valamint a kötet száma.
# Ezt követi a sorozatcímoldal, amely a sorozat adatait tartalmazza (sorozatcím, alcím, sorozati szám, sorozatszerkesztők neve stb). Emellett felsorolásszerűen tartalmazhatja a már megjelent műveket is.
# A harmadik oldal a címoldal, ahol a kiadványra vonatkozó legfontosabb adatok sorakoznak. Ilyen például a szerző, a főcím, a kiadó, a kiadás éve, valamint a megjelenés helye, felhasznált irodalom stb. Az olvasók a második, valamint a harmadik (tehát a sorozatcímoldalt, valamint a címoldalt) egyben látják, ezért ezeknek a tartalmaknak tipográfiailag megfelelően kell egymáshoz illeszkedniük.
# A negyedik oldal pedig a copyright oldal a szerzői-jogi információkkal (pl. tulajdonos, illusztrációk jogai stb.) – itt található az ISBN nemzetközi kódja is. Amennyiben a könyvben nincs külön kolofonoldal, itt kapnak helyet csoportosítva a kiadástörténetre vonatkozó adatok (a kiadó megnevezése, postai címe, a kötet kiadását támogató személyek, intézmények, technikai információk, kiadói és nyomdai adatok).

Majd ezeket a tartalmakat követheti a további oldalakon a tartalomjegyzék, az előszó, az ajánlás és a köszönetnyilvánítás. Ezek azonban nem minden könyvben köszönnek vissza.

Tartalomjegyzék

A kiadvány címrendszerét, valamint kezdő oldalszámait, felépítését tartalmazza, melynek segítségével az olvasmány könnyen áttekinthetővé válik, és természetesen a célirányos tartalomkeresést is segíti. A tartalomjegyzék tudományos könyvekben általában annak elejére, szépirodalmi művekben pedig inkább a mű végére kerül.

Előszó

A főszöveg kiegészítése. Legtöbb esetben a mű írásáról, megjelenéséről ad tájékoztatást, betekintést, esetleg a szerző kifejezi köszönetét a könyv megírásában és kiadásában segédkezőknek. Az író helyett néhány esetben más személy (pl. családtag, ismerős, pályatárs) előszavai is köszönthetik az olvasókat.

Ajánlás

Maximum egy oldal terjedelmű szöveg, amely általában szubjektív mondanivalót tartalmaz. Az ajánlásban az író valamilyen fontos személy/szervezet stb. figyelmébe ajánlja az olvasmányt, vagy éppen konkrétan neki szenteli azt.

Utószó

Az olvasmány végén található rövid szöveg, amely a szerzőnek vagy éppen a kiadó által megbízott személynek a művel kapcsolatos véleményét, visszajelzését mutatja be – a legtöbb esetben a tudományos vagy a szépirodalmi alkotások végén találkozhatunk vele.

Névmutató

A kötetben szereplő lényeges tudományos, szakmai/történelmi neveket, helyszíneket, tárgyakat mutatja be abc sorrendben.

Kronológia

Leginkább tudományos, különféle történeti vonatkozású könyvekben, életrajzokban köszön vissza. A könyvben szereplő, vagy éppen a kiadványhoz kapcsolódó pontos évszámokat és dátumokat időrendi sorrendben sorakoztatja fel.

További jegyzékek, mutatók

A kiadvány jellegétől függően, szükség szerint további jegyzékek is megjeleníthetők. Pl. szakkifejezések jegyzéke, rövidítések jegyzéke stb.

A mutatók funkciójukban a jegyzékekhez hasonlítanak, megkönnyítik a kiadványban való eligazodást, tájékozódást. Ezekbe a különféle mutatókba (pl. személynévmutató, évmutató, tárgymutató stb.) gyűjtik össze a kiadványban megjelenő neveket, fogalmakat, évszámokat stb., valamint az is bemutatásra kerül, hogy a könyv hányadik oldalán találhatóak.

A jegyzékek és a mutatók tartalmait betűrendben találjuk a kiadványokban.

Kolofon

A kolofon, valamint az impresszum korábban nem tartoztak össze a könyvekben. Míg az impresszum korábban a negyedik, azaz a copyright oldalon, addig a kolonfon pedig (a legfontosabb adatokkal) a mű végén kaptak helyet. Manapság ezek a tartalmak együttesen a könyv címnegyedében, vagy (amennyiben hosszabb ez a tartalom) az olvasmány végén, az utolsó páros oldalon, egyfajta záradékként helyezhetők el, melyben a kiadvány szerkesztőinek és tervezőinek megnevezése mellett a fontosabb információk is visszaköszönhetnek (pl. betűtípus, papírfajta).

További hasznos fogalmak, melyekkel a kiadványokban és a kiadványszerkesztés során találkozhatunk

Behúzás

Az új bekezdések első sorának beljebb történő indítása. Az adott szöveg első bekezdésénél nem szükséges alkalmazni, ugyanis a behúzás az új bekezdést jelzi, ez pedig egyértelmű az első bekezdés esetében.

Iniciálé

Az iniciáléval kezdett sorok esetében a mű/az adott fejezet vagy bekezdés díszes, díszített első betűje általában nagyobb méretű (több sor magasságú) a szöveg többi karakterénél. A betűméret mellett ez a karakter sok esetben színben is kiemelkedik, ezáltal az iniciálé kapcsolata az adott szóval megmarad, azonban szebb szövegképet eredményez.  

Pagina

Oldalszám, melynek segítségével a kiadvány tartalmai visszakereshetők. A könyvekben ennek a tartalomnak hasznos tájékoztató funkciója van, valamint akár dekorációs elemként is megjelenhet.

Soregyen, sorregiszter

A sorokat soregyenre “ültetjük”, így egy lap két oldalára nyomtatott sorok minden esetben „fedik egymást” – mindez a lapot, az adott oldalt átvilágítva ellőrizhető is.

A sorregiszter az egymás melletti hasábokba (pl. két hasábba) rendezett szöveges tartalmak egy oldalon belüli soraira vonatkozik. Az adott oldalán található szöveges tartalmak mindkét hasábban egymással egy vonalban találhatók, tehát ezek a tartalmak egy vonalba (vízszintesen az alapvonalhoz) rendeződnek. A szöveges tartalmak mellett megfelelően illeszkednek a sorregiszterhez a kiadványban szereplő fotók, illusztrációk is.

Szedéstükör

A szedéstükör annak a nyomtatott felületnek a kinézete, amelyen a tartalom helyet foglal. A szedéstükröt mindig az alsó-, felső-, külső-, és belső margók határolják. Ez határozza meg a kiadvány képét, megjelenését.

A margó arányainak megválasztása kulcsfontosságú a szedéstükör szempontjából.

# az alsó- és felső margók általában azonos méretűek, vagy éppen a felső margó nagyobb
# a belső margó általában keskenyebb a külső margónál

A belső margó szerepe, hogy többoldalas kiadvány kötésénél is jól olvashatók legyenek a szöveges tartalmak. A külső margó szerepe pedig az, hogy helyet biztosítva, a hüvelykujjunkkal kényelmesen megfoghassuk a kiadványt.

A szedéstükör nagyságát és arányát minden esetben az határozza meg, hogy
# kinek szól a kiadvány (pl. gyermekeknek és időseknek szóló könyvek esetén nagyobb méretet biztosítunk, mivel nagyobb betűmérettel van szedve a kiadvány)
# mi a kiadvány tartalma (más a szedéstükör pl. egy képes album és egy enciklopédia esetében)
# mekkora a kiadvány terjedelme (pl. abban az esetben, ha sok a betördelnivaló szöveg, de költségmegszorítás miatt muszáj kevesebb oldalszámba beleférni, akkor növelhető a szedéstükör nagysága)

Vákát oldal

Üres oldal, tehát nyomtatott könyvben erre az oldalra nem kerül sem kép, sem szöveg. Bizonyos esetekben fejezetek előtt is alkalmazható, azonban nem túl gyakori.

Élőfej

Egyfajta fejlécként funkcionál. A könyv oldalainak felső részén „szalagszerűen” helyezkedik el ez a szövegsor, amelyet bizonyos esetben különféle elemekkel (pl. logóval, léniával, azaz elválasztóval) is kiegészíthetnek. Ez a tartalom sok esetben a szerző nevét, az adott fejezet címét tartalmazza.

Lábjegyzet, jegyzetek

A lábjegyzetek azok az oldal alján megjelenő megjegyzések, melyeket a főszöveget egészítik ki, magyarázzák meg, vagy éppen a forrást mutatják be. Ezek a megjegyzések minden esetben sorszámmal kerülnek jelölésre, többnyire rövidek, lényegre törőek.