Ezúttal a kiadványszerkesztéshez kapcsolódó alapfogalmakat vesszük sorra, melyekkel nem árt tisztában lennünk, ha kiadványok szerkesztésére adjuk a fejünket. Te ismered már őket?
Korábbi bejegyzésünkben is érintettük már néhány kiadványszerkesztéshez kapcsolódó meghatározást, azonban inkább a könyvtervezéshez társuló fogalmaké volt a főszerep. Most kifejezetten a kiadványokhoz, a kiadványszerkesztéshez mint tevékenységhez, „szakterülethez” társuló, jól ismert definíciókat járjuk körbe, egyben “folytatva” a korábbi fogalomlistát.
Akár egy-, akár többoldalas alkotásokat készítünk (pl. meghívó, szórólap, plakát, magazin, könyv, e-book stb.), kulcsfontosságú megismerkedünk a különféle meghatározásokkal.
Nézzük is őket! : )
akcidencia
Alkalmi, különleges, kis terjedelmű, kiemelt minőségigényű szöveges tartalmak előállítása, mesterszedés, ahol fontos a tartalom és a forma összhangja, valamint az egyedi tervezés. Akcidens kiadványnak nevezzük az alkalmi kiadványokat, mint például a meghívókat, a különféle plakátokat, az üdvözlőlapokat stb.
balra zárt, balra igazított szöveg
A szöveg tördelését követően a szövegegység, az adott bekezdés minden sora a bal oldalon, egy vonalban kezdődik, a jobb oldalon pedig a sorok váltakozó hosszúságúak.
behúzás
A szöveg bekezdésének első sora néhány milliméterrel beljebb kezdődik, mint a bekezdés többi sora. Ez általában a betűnagyság plusz egy-két pont. Például a 11 pt-s betűkkel írt bekezdés első sorának behúzása legfeljebb 13 pt legyen! Folyószövegben a bekezdések első sorát a jobb olvashatóság érdekében gyakran beljebb kezdik, az olvasó jól láthatja, hogy egy új gondolat (bekezdés) következik. De teljes bekezdés is behúzható, így a behúzott bekezdés elkülönül a többi, a margóhoz illeszkedő bekezdéstől, ezzel ráirányul az olvasó figyelme. Tehát a behúzások a bekezdések kiemelésére, illetve elkülönítésére is szolgálnak.
ciceró
Tipográfiában használt, nyomdai mértékegység, 1 ciceró 12 pont, vagyis 4,513 mm. Az ólombetűs nyomtatás végéig a ciceró szabványos mértékegység volt. (Betűméretet is pontban adunk meg például az InDesign kiadványszerkesztő programban.)
címnegyedív
A könyv első négy oldala, a járulékos rész kötelező eleme. Ezek az oldalak nem kerülnek számozásra, ezért a címnegyedet követő oldal az ötödik oldalszámmal van jelölve.
Részei:
# Szennycímoldal
# Ajánlás vagy sorozatcím oldal (ha nincs, akkor üres oldal)
# Belső címoldal
# Lektorok-, rajzoló-, kiadó-, nyomda megnevezése
csatorna a szedésben
Az egymás alatti szóközök sorozata, mely különböző ívelésű lehet. Jelenléte zavaró és hiba a kiadványszerkesztésben. Gyakorlatilag a szövegképben egy függőleges vagy ferde irányú fehér “folt”, melyet a több soron keresztül, éppen egymás alatt elhelyezkedő, azonos nagyságú szóközök eredményeznek.
DTP (Desktop Publishing)
Maga az asztali kiadványszerkesztés, a nyomdai minőségű vagy azt megközelítő színvonalú olvasmányok számítógéppel való előállítását jelenti.
egalizálás
A betűközök optikai változtatása, vagyis a karakterközök növelése vagy éppen csökkentése. Egalizálás során tehát a szöveges tartalom karakterei között látható távolság kerül kiegyenlítésre, hogy az optikailag és esztétikusan is megfelelő legyen.
élőfej, élőláb
A szöveges tartalmaktól elválasztott információs terület. Az élőfej minden oldal felső részén, míg az élőláb minden oldal alsó részén kap helyet, melyben az aktuális tartalmak (pl. szerző, fejezetcím, oldalszám stb.) kerülnek megjelenítésre. A legtöbb esetben magazinokban, könyvekben, tudományos művekben köszönnek vissza.
fattyúsor/árvasor
Azok a sorok, vagy éppen félsorok, akár csak egy-egy szó, amelyek „átcsúsznak” a következő oldalra, ahol ezáltal egy ilyen fattyúsorral/árvasorral kezdődik az oldal – lehetőség szerint kerüljük.
jobbra zárt, jobbra igazított szöveg
A szöveg tördelését követően a szövegegység, az adott bekezdés minden sora a jobb oldalon, egy vonalban kezdődik, a bal oldalon pedig a sorok váltakozó hosszúságúak.
kenyérszöveg
Más néven törzsszöveg, a kiadvány tartalmi része.
kifutós méret
Kifutót akkor használunk, amikor a munka a lap szélén túlnyúló elemeket, pl. fotókat, grafikákat vagy színes hátteret tartalmaz. A kifutó biztosítja, hogy maga a kinyomtatandó terület meg legyen védve, azaz ne keletkezzen üres fehér terület maga a kompozíció és a lap széle között. A kifutós területeket a nyomtatás után levágják és eldobják (papírcsíkokat képzelj el). A vágott méret mindig a munka végleges mérete, mely nyomtatás után a körülvágás után keletkezik. A kifutós méret nem más, mint a vágott méret megnövelve a kifutóval (bleed). A kifutó mérete a lap/dokumentum körvonalán kívül eső területet határozza meg. A kifutó mérete általában 3-5 mm.
kilövés
Kilövésnek nevezzük, amikor a nyers méretű papírívre olyan sorrendben rakják fel az oldalakat, hogy a nyers méretű, nyomtatott ív meghajtogatása után az oldalak a megfelelő sorrendben kövessék egymást, ha lapozzuk őket. Abban az esetben, ha egy rövid (pl. 30 oldalas) magazint készítünk, kilövés során az első oldalt a 30. oldal mellé kell tenni, a második oldalt a 29. mellé, a harmadik oldalt a 28. mellé, és így tovább. Pl. 30-1, 29-2, 28-3, 27-4, 26-5, 25-6, 24-7, 23-8, 22-9, 21-10, 20-11, 19-12, 18-13, 17-14, 16-15.
kiskapitális
Azt a betűfajtát nevezzük kiskapitálisnak, amikor a kisbetűkkel (a fel- és lenyúló betűszárak nélkül) azonos méretű nagybetűket alkalmazunk. Tehát olyan nagybetű, melynek magassága azonos az adott betűméretű betű felnyúló- illetve lenyúló szárak (b, p) nélküli (o, a) kisbetűinek magasságával. A kiskapitális nem azonos a nagybetűs szedésmóddal! Leginkább kiemelésekhez, egy-egy címsorhoz, vagy éppen a mondatok első szavaihoz használjuk.
körbefolyatás/körbefuttatás
Olyan szövegtördelési megoldás, melyben egy fotót/illusztrációt szöveges tartalom vesz körbe, és a fotó/illusztráció körvonalát követi a sorok eleje/vége. A szöveget “körbefolyatjuk” az adott kép/illusztráció körül. Az az objektum, amely körül a szöveget folyatni szeretnénk, a körbefolyatandó objektum. A szöveg körbefolyatását úgy is nevezik, hogy körbefutó szöveg. A “körbefolyatásnak” többféle módja és mértéke lehet, mint például téglalap alakban folyatjuk körbe a szöveget az objektum körül vagy például a szöveg az objektum alakját pontosan leköveti, az eltolási érték megadásával pedig a kép és a szöveg közötti távolságot, a körbefolyatási határvonalat határozhatjuk meg.
kötésbeli margó
A belső margót kötésbeli margónak is hívjuk. A belső margó szerepe az, hogy a többoldalas kiadvány a kötésnél is jól és kényelmesen olvasható legyen, tehát a tartalom elég távol legyen a kötéstől, ne “csússzon bele” a kötésbe. A kötésbeli margó általában keskenyebb a külső margónál.
középre zárt, középre rendezett szöveg
A szöveges tartalom tördelését követően a bekezdés sorai eltérő hosszúságúak, a szöveg szimmetrikus, a sorok pedig a szimmetriatengelyhez képest középre rendeződnek.
kurrens
Kisbetű (a, b, c).
leading
Sortávolság – alapértelmezetten 1 pt-tal nagyobb, mint az aktuálisan használatos betű mérete. Pl. egy 14 pt-os betűnél a sortávolság 15 pt.
leütés
Az adott szövegben szereplő karakterek (betűk, számok, szóközök, egyedi karakterek) száma.
margó
A kiadvány oldalain a szövegeket és a fotókat/illusztrációkat körülvevő üres (többnyire fehér) terület. A kiadvány felső részén található margó a felső margó, alsó részén az alsó margó, a gerinchez közelebb eső a belső margó (kötésbeli margó), a nyíláshoz közel eső pedig a külső margó. A kiadványokban a margók mérete általában eltérő méretű.
oldalpár
A többoldalas kiadvány esetében két egymást követő oldalt, vagyis az adott könyv/magazin kinyitásakor egymás mellett látható oldalakat nevezzük oldalpárnak.
proof
Másnéven próbanyomat. Nagyobb tételű nyomtatás előtt mindig szokás proof-ot kérni a nyomdában, ellenőrizve a nyomat végleges megjelenését, a színeket, árnyalatokat. A próbanyomat elfogadása (esetleges módosításokat követően) után kerül sor a végleges nyomtatásra.
segédrács háló
Olyan rácsozás, amely tetszőleges részekre osztja fel az adott munkát, dokumentumot. Ezek a rácsok pedig kiváló támpontot képeznek a kép- és szövegdobozok pontos elrendezéséhez, méretezéséhez és az arányok megválasztásához az oldalon.
soregyen
A páros és a páratlan oldalakra nyomott szövegsorok betűvonalainak tökéletes, pontos fedése, egybeesése. Egymás mellé kerülő hasáboknál is soregyenre kell ültetni a szövegsorokat. A soregyenre “ültetett” karakterek alapvonalai egy függőleges oldalrácshoz kerülnek igazításra, függetlenül a betűmérettől vagy képek esetleges jelenlététől. A soregyen megkönnyíti az oldalak olvasását azáltal, hogy egyik oldal sorai “nem ütnek” át a papír másik oldalán annak sorai között, mert az oldalak sorai pontosan “fedik egymást”.
soremelés
Sorköz, a szövegsorok közti távolság.
sorkizárt szöveg
A szöveges tartalom tördelését követően a sorok eleje és vége a jobb és a bal oldalon egyaránt egy vonalban helyezkedik el.
stancolás
A stancolás a papír adott (ma már szinte bármilyen) formára történő kivágását jelenti. Ahhoz, hogy a papírtermékünk a kívánt formát ölthesse, az adott papírt egyedi formájúra vághassuk ki, egyedi stancszerszámot kell készíteni. Ez pedig bekerül a stanc/nyomdagépbe, és az erős nyomás hatására a kés kivágja a szükséges vagy éppen a felesleges részt a papírból. Ezzel az eljárással készülnek például az egyedi formájú kártyák, meghívók, címkék stb.
szedéstükör
A szedéstükör nem más, mint annak a nyomtatott felületnek a kinézete, melyen a tartalom helyet foglal. A szedéstükröt mindig az alsó-, felső-, külső- és belső (egyoldalas kiadványnál jobb- és bal oldali) margók határolják. Tehát a szedéstükör határozza meg a kiadvány képét, megjelenését.
tördelés
A kiadvány szöveges tartalmainak oldalakra rendezése, kialakítása, megformálása. Kéziratból így lesz könyv. : )
typometer
Vonalzószerű eszköz, mellyel a nyomtatott szöveg betűméretét, sortávolságát, vonalvastagságát, valamint további hasznos dolgokat lehet megmérni vele. Nagyon fontos, hogy áttetsző nyersanyagra nyomtassuk (pl. írásvetítő fóliára), mert csak úgy használható.
vágott méret
A vágott méret a mű végleges mérete, amely a nyomtatás és a körülvágás után keletkezik.
verzál
Nagybetű (A, B, C).
Szívesen készítenél egy- vagy többoldalas munkákat, brosúrákat, lapozható kiadványokat?
Tarts velünk a Kiadványszerkesztés kurzuson!
