Előfordul, hogy egy adott munka elkészül egy adott színmódban, de szükség lenne rá más színmódban is. Bejegyzésünkben a színek, színmódok konvertálásához hozunk segítséget.
A színek alapvető fontosságúak, design munkáink legfőbb alkotóelemei – még egy fekete-fehér vagy egy monokróm munkában is. : )
A Designakadémia kreatív grafikai kurzusain is megismerkedünk a színekkel, színelméletekkel.
Ha esetleg még nem lenne ismerős, akkor most megnézzük a két alapvető színmódot, hiszen a legtöbb munka ebben készül, illetve ezekben a színmódokban van rájuk szükség:
RGB színmód
Az RGB a webes használatra, digitális eszközökre szánt anyagok színmódja, 16 millió színt képes megjeleníteni. Az RGB színrendszerben a színek a három alapszín – a vörös (red), a zöld (green) és a kék (blue) – összeadásával állíthatók elő, ezért is nevezik additív, tehát összeadó színkeverésnek. Egy szín tehát X egységnyi vörös, Y egységnyi zöldből és Z egységnyi kék színből áll.
Például egy sötétlila szín 126 egység vörösből, 27 egység zöldből és 92 egység kékből áll.
RGB színmódban egy kettős kereszttel ellátott hat számjegyű hexadecimális számsor is jelöli az adott színt, azaz az RGB értékeket megadhatjuk hexadecimális formában is. Két-két jegy jelöli a vörös, a zöld és a kék színcsatornákat. Így pl. #ff0000 felel meg a vörösnek, #00ff00 felel meg a zöldnek és #0000ff a kéknek. Minden más szín ezek keverékeként áll elő.
Az előbbi példából kiindulva – ennek a sötétlila színnek a hexakódja: #7e1b5c
CMYK színmód
Mivel a nyomtatók képtelenek az RGB tartományt tökéletesen kinyomtatni, ezért volt szükség egy másik, kisebb színskálára, mely a nyomtatott anyagok színmodellje. Ez a CMYK paletta, melyben a felületre festett alapszínek visszavert fénye adja a színt. Alapszínei a cián (cyan), a magenta (magenta), a sárga (yellow), valamint a fekete (key) mint kulcsszín. A nyomtatás során ezek a színek egymás után kerülnek a papírra, és így adják ki végül a grafika színeit.
A színek százalékos értékekből állnak össze, pl. egy mustársárga szín: 15% ciánkék, 31% magenta, 96% sárga, 3% fekete.
Előfordulhat, hogy az adott munkát el kell készítenünk CMYK színmódban, mert nyomtatásra szánjuk, ugyanakkor webes felületeken is alkalmazzuk, tehát jó, ha RGB színmódban is elkészül. Sőt ha biztosra akarunk menni, hogy a nyomtatott anyagainkon mindig ugyanaz a szín szerepeljen (pontosan az, amit a megrendelő kér – akár a világ másik végéről), akkor a Pantone színskálát érdemes alapul venni. És ha továbbmegyünk: az is előfordulhat, hogy a megrendelő még RAL színmódban is kéri az adott munkát.
Nézzük is meg, hogy mit takar az utóbbi két színrendszer!
Pantone
A Pantone festékrendszert az 1960-as években dolgozták ki az USA-ban (New Jersey). Ma elsősorban a grafikai- és nyomdaipari festékek piacvezetőjeként ismert, de előállít festékrendszereket például a divat és a textilipar számára is. A Pantone rendszer direkt színekből áll, 13 alappigmentet, plusz fehéret és feketét tartalmaz, továbbá vannak metál és fluoreszkáló festékeik is.
Ez a videó remekül bemutatja a „Pantone-koncepciót”
Kifejezetten grafikai munkák Pantone színeihez szemléltető videó
A Pantone számokkal jelöli a színeit, például egy élénk kék szín értéke: Pantone 288, ugyanennek a színnek például a CMYK értékei: 100-92-21-11 (100% ciánkék, 92% magenta, 21% sárga, 11% fekete).
A Pantone direkt szín betűjele jelzi, hogy mázolt (C), nem mázolt (U) vagy matt (M) az adott szín.
Erre a színszámra a Pantone színkeresőjében is rákereshetünk:
Láthatjuk, hogy sokféle kék árnyalat tartozik a 288-as számhoz:
RAL
A RAL festék- és színkeverési rendszert az 1920-as években dolgozták ki Németországban. A RAL Classic listája 210 (matt) festékszínt tartalmaz, melyet 4 számjeggyel jelöl és névvel is azonosít. Az első számjegy a színezetre utal: 1 (sárga), 2 (narancs), 3 (vörös), 4 (bíbor), 5 (kék), 6 (zöld), 7 (szürke), 8 (barna), 9 (fehér/fekete).
A RAL olyan szakmák elsődleges színpalettája, mint például építészet, design, reklámipar. (A RAL Design színpaletta számukra már 1625 színárnyalatot tartalmaz. Ezeknél nincs név, viszont 7 számjeggyel van azonosítva, mely a színezet-világosság-telítettség színérzetet jelzi.) Vannak metál- és vízbázisú festékek is (RAL Effect).
Ezek között a színrendszerek között van „átjárás”, tehát az egyes színértékeket kvázi “át tudjuk váltani” egyik-másik színmódba. Természetesen fontos tudnunk, hogy az “átjárás” során nem hajszálpontosan azt az eredményt fogjuk kapni, nyomtatásban is akadhatnak eltérések (pl. a nyomat sötétebb vagy tompább lesz, míg monitoron élénkebb színeket látunk), de avatatlan szemnek akár fel sem tűnhet egy kis minimális eltérés.
RGB és CMYK színmód közötti “átváltáshoz” elég megnyitnunk például a Photoshop programot, és a Pipetta eszköz ablakában egyszerre láthatjuk az adott szín CMYK színmódbeli százalékos értékeit, valamint az ennek megfelelő RGB színmódbeli értékeit és a hexakóddal is jelölt értékét.
A Photoshop Színkönyvtárában a Pantone színeket is megtaláljuk, így ha biztosra akarunk menni, akkor rögtön ezekkel kezdünk el dolgozni.
RAL színeket már nem találunk a Photoshopban. Ha ilyen színre lenne szükségünk, illetve a meglévő színt kellene ilyen színmóddal “egyeztetni”, akkor már ún. konverziós táblázatra lesz szükségünk, de ma már több online színkonvertáló is a rendelkezésünkre áll.
Színkonverziós táblázatok:
Színkonvertáló:
Ha tudjuk a szín hexakódját, akkor ezt begépeljük, és a konverter megadja nekünk többek között a CMYK színmódbeli megfelelőjét, valamint a RAL értékét is.
Ha tehát már tudunk egyetlen színadatot (pl. a szín hexakódját), akkor abból kiindulva kvázi “át tudjuk váltani” a különböző színmódokba is. Természetesen fontos tudnunk, hogy az “átváltás” során nem hajszálpontosan azt az eredményt fogjuk kapni: bizonyos árnyalatok a monitoron “neonos” színekké válnak, vagy éppen nyomtatásban kapunk sötétebb vagy tompább árnyalatokat.
Ha biztosra szeretnénk menni, akkor alapból Pantone színt választunk, hiszen ez a standard az egész világon. Ebben az esetben ennek kell megkeresnünk a CMYK színmódbeli, közel azonos megfelelőjét (ha ez meg van, akkor már az RGB színmódbeli értékeit is megtudjuk).
Ha van Photoshop programunk, akkor ehhez annak Színkönyvtárát használhatjuk:
kiválasztjuk a Pantone színt (kifejezetten nyomtatásra szánt színcsoportban – +CMYK coated és hasonlók – is keresgélhetünk), és ennek rögtön láthatjuk is a CMYK színmódbeli értékeit:
illetve azzal kapcsolatban is kapunk információt, hogy kívül esik-e a nyomtatható színtartomány, ebben az esetben nem is kapjuk meg a CMYK színmódbeli értékeit, mint például ennél a zöldes színnél:
Köszönöm, hasznos volt!
Kedves Maja! Nagyon örülünk! 🙂