A következő két bejegyzésben a jó design 20 szabályát vesszük sorra, szemléltető példák segítségével. Mindehhez Timothy Samara “A grafikai tervezés kézikönyve” című szakkönyvét vesszük alapul.
Alapmű ezen a szakterületen, ezért is szeretnénk legalább az egyik, de annál fontosabb szeletét ilyen módon kiemelni, Nektek is bemutatni.
A könyv egyik alcíme és egyben „szlogenje”:
„Ismerd meg a szabályokat, hogy pontosan tudd, mikor térhetsz el tőlük.”
Izgalmasan hangzik? : )
Ahogyan a könyvben David Jury tipográfus szavait is olvashatjuk:
„A szabályok megszeghetők, de sohasem hagyhatók figyelmen kívül”
tehát ezért is fontos tisztában lennünk a grafikai tervezés alapszabályaival, melyek többségét már a Designakadémia kurzusai során is el kellett sajátítanod – nem mellesleg betartanod (vagy éppen megszegned?).
Amikor „jó” vagy „rossz” designról beszélünk, valójában az eddigi életünk és tanulmányaink során szerzett tapasztalataink, ismert tervezőgrafikusok álláspontja és ezerszer hallott kritikák alapján ítéljük meg egy munka minőségét.
Az itt sorakozó szabályok jó kiindulópontot jelentenek, és egyben a munka során megfontolandó kérdések listájaként is hasznosak lehetnek.
Az alkotófolyamat során úgyis magunk döntünk ezek alkalmazásáról vagy megszegéséről, miközben tökéletesen tisztában leszünk döntéseink következményeivel is.
#01 Legyen koncepciód!
Ha nincs üzenet, akkor nincs történet, ötlet és magyarázat sem. Hiányzik az élmény, a hasznos tartalom, tehát grafikai tervezésről sem beszélhetünk. Teljesen mindegy, milyen csodálatos látványt nyújt egy munka; világos mondanivaló nélkül az egész nem több egy szépséges, de üres kagylóhéjnál. Ez annyira egyszerű, mint amilyen maga a szabály. Haladjunk is tovább.
#02 Kommunikálj, ne dekorálj!
Hmm… Ez jó, de mit is ábrázol? Lehet egyszerű vagy elvont: a forma mindig valamilyen jelentéssel is bír. Zavaróan hat, és elrontja az összhatást, ha a forma nem illik az üzenethez. Nagyszerű dolog a formákkal és effektekkel kísérletezni, de ha ezek csupán jól mutatnak, ám az üzenethez semmit sem tesznek hozzá, akkor nem beszélhetünk grafikai tervezésről. A layout minden elemének legyen valamilyen oka és feladata, az indokolatlanok helyett inkább válasszunk másikat.
#03 Légy közérthető!
Az alkalmazott grafikusnak nem csupán néhány bennfentes, hanem a széles tömegek számára is egyértelművé kell tenni, hogy a formákkal, színekkel és képekkel valójában mit szeretne közvetíteni. Az alkotó és grafikustársai nyilván egyből megértik, miről van szó, de valójában az számít, hogy mit ért meg belőle a célcsoport. Kiáltsuk világgá az üzenetet, legyenek közérthetőek a formák és az utalások, alkotásunkkal ne falakat emeljünk, hanem kapcsolatokat teremtsünk. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy egy ötletünk másnak is világos lesz, kérjük ki a környezetünk vagy akár egy járókelő véleményét.
#04 Törekedj vizuális egységre!
Győződj meg róla, hogy az egyes alkotóelemek „beszélőviszonyban” vannak egymással. A jó design egyik feltételeként a grafikai terv vizuális nyelvezete – vagyis a rendezőelv, amit követ – elősegíti, hogy részei egymást erősítsék, nemcsak forma, tömeg vagy elhelyezkedés tekintetében, hanem koncepcionálisan is. Ha valamelyik darab kilóg a sorból, vagy nem kapcsolódik a többihez, az egyben az üzenet erejét is gyengíti.
#05 Ha teheted, válaszd az egyszerűséget!
Vagy ahogy a mondás tartja: a kevesebb olykor több. Ez elsősorban nem is ízlés kérdése, inkább józan megfontolásé: minél több elemet zsúfolunk össze egy adott felületen, annál nehezebben válik ki a tömegből az, amit igazán észre kellene vennünk. Fel kell ismernünk a különbséget az „összetett” és a „túlbonyolított” között. A valóban kreatív megoldások kevésből is képesek sokat kihozni – a vizuális élmény feláldozása nélkül. Minden további hozzáadott sallang csak bonyolítja a végeredményt.
#06 Adj teret a térnek!
A negatív tér – amelyet térköznek vagy tervezett fehér felületnek is hívunk – a jó design egyik sarokköve. A tartalomra tereli a figyelmet, és teret hagy a tekintetnek, ahol az megpihenhet. A negatív tér ugyanúgy „alakzatnak” számít a layoutban, mint a többi elem – ha gondolatban kivágjuk, megvizsgálhatjuk kapcsolatát a többi formával. Az üres felületek hiánya nyomasztóan hat a nézőre, az ilyen tartalom befogadása komoly elszántságot igényel, így kevesen hajlandóak rá.
#07 Kell egy markáns elem!
A nézők figyelmét először egyetlen, fontos dologra irányítsuk – egy nagyobb alakzattal, egy meglepő képpel, érdekes tipográfiai megoldásokkal vagy merész színhasználattal -, és tekintetük csak ezután vándoroljon a kevésbé fontos részek felé, egy meghatározott, logikus útvonalon. Ez egyrészt kialakít egy hierarchiát – az információ befogadásának sorrendjét -, másrészt az üzenet is így válik érthetővé. Egyértelmű fókuszpont nélkül a csatát elvesztettük.
#08 Kerüld a szimmetriát!
Bár a természetben elég hatékonyan működik a szimmetria, mi legyünk nagyon óvatosak vele. A szimmetrikus elrendezés könnyen statikussá és élettelenné válhat, és rugalmatlansága igencsak megnehezíti azoknak az elemeknek az elhelyezését, amelyek formájuk miatt nem illenek a szimmetrikus struktúrába. A szimmetria sokszor a régmúlt hagyományos oldaltervezési elveit idézi (ez pedig nem mindig illik a tartalomhoz), de olyan benyomást is kelthet, hogy a grafikus rest volt és fantáziátlan – hagyta, hogy a formátum határozza meg az elemek elrendezését.
#09 Lehet egy dimenzióval több?
Az emberek furcsa dolgot feltételeznek a kétdimenziós vizuális alkotásokról: azt, hogy laposak, síkbeliek. Gondoltad volna? Azok a grafikai tervek, amelyek nem érzékeltetik eléggé a tér mélységét vagy nem elég mozgalmasak – ahol minden egyforma méretű, súlyú vagy színű -, valóban élettelenek és unalmasak. Paul Rand mondta egyszer: „Kontraszt nélkül meghaltál.” Csapjuk be a nézők érzékszerveit, és hozzuk létre a tér mélységének illúzióját merészen méretezett elemekkel és az áttetszőség változásaival. Helyenként sűrítsük a tartalmat gócpontokba, máshol lazítsuk fel a kompozíciót az elemek csoportokba rendezésével, illetve távolabb helyezésével. Úgy válasszuk meg a színeket, hogy hatásukra egyes elemek közelebbinek, mások pedig távolabbinak tűnjenek. Hitessük el a szemlélővel, hogy kétdimenziós felületünk csupán egy ablak, amelyen keresztül egy lebilincselő és izgalmas világba tekinthetnek be.
#10 Legyen tudatos a színválasztás!
A színválasztás soha ne legyen légből kapott. Ismerjük meg, miként viselkednek a színek, ha kombináljuk őket, és ami még fontosabb, hogy milyen hatást gyakorolnak a célközönségre. A színek pszichológiai és érzelmi többletjelentést hordoznak, és ez a jelentés igen eltérő lehet a különböző kulturális hátterű csoportok, de az egyének számára is. A színek segítenek a vizuális hierarchia kialakításában, befolyásolják a szöveg olvashatóságát és kapcsolatot hozhatnak létre látszólag különböző elemek között – ezt hívjuk színkódolásnak –, ezért bánjunk velük mindig körültekintően. Puszta hagyománytiszteletből ne fogadjuk el, hogy bizonyos típusú munkákhoz csak adott árnyalatok vagy színkombinációk lehetnek megfelelők. Például az elmúlt ötven évben a pénzügyi szolgáltatások arculatában a kék szinte kötelező elem lett. Mi azonban ne az elvárt színekkel dolgozzunk, hanem azokkal, amelyeket megfelelőnek tartunk.
Folyt. köv.
Szabályok forrása: Timothy Samara: A grafikai tervezés kézikönyve, Scolar Kiadó, 2016
Illusztrációk forrása: Pinterest